E foglalkozás betöltője a technológiai előírásoknak megfelelően különböző szőrme- vagy szövet- alapanyagokból, választott vagy előírt formának megfelelően női, férfi- és gyermeksapkát, kalapot, kesztyűt készít. Alap, kellék, segédanyagokat ellenőriz. Meghatározza a gyártástechnológiát az alap- és kellékanyagok szerint. Feladatait döntően manuálisan, de alapvetően gépek segítségével látja el.

Bőrkesztyűszabász, kalapbélés és -kellékszabó, kalapfelület-kikészítő, kalapkarimaszél-csiszoló és -gőzölő, sapkakészítő, kesztyűadjusztáló, kesztyűbélelő, kesztyűdíszítő, kesztyű-fényező, kesztyűpréselő, kesztyűszabász, kesztyűvarró, kesztyűvasaló, kézi kesztyűvarró, női kalapos

A kalapos és kesztyűs munkakörökben foglalkoztatottak számára a jó látásnak párosulnia kell a kézügyességgel és a figyelemkoncentrációval. E tevékenységi körökben fontos lehet az esztétikai érzék, a képi információfeldolgozás képessége és a monotónia tűrés.

Ülő és álló testhelyzetben, épületen belül, gyakran kényszertesthelyzetben végzett könnyű fizikai és szellemi munka.

Baleseti egészségkárosodás (esés, sérülés, közlekedés). Elektromechanikus gépek alkalmazása esetén zaj, kéz-kar vibráció és elektromágneses sugárzás egészségkárosító hatásai. Egyes, a munkavégzés során alkalmazott kémiai anyagok daganatok és szív- és érrendszeri, légúti és idegrendszeri és bőrbetegségek kialakulásának kockázatát fokozhatják. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya és ülő munkavégzés esetén a szív- és érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyagcserezavarok, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik. A kalapkészítők hagyományos betegsége a kis állatok szőrének nemezelése során alkalmazott higany-nitrát gőzök idegrendszeri mérgező hatása következtében kialakult idegrendszeri károsodás, az „őrült kalapos betegség” és a „kalapos remegés”. Leggyakoribb toxikus anyagok az arzén, az ólom és a higany. Ezen vegyületek alkalmazását az Európai Unióban már betiltották.

Fizikai és kémiai kóroki tényezőkel történő expozíció. Ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

Kizáró, korlátozó okok és tényezők: Kizáróak az olyan betegségek és/vagy állapotok, melyekben a tartós állómunka végzése nem javasolt.

Kizáró tényezők:

• Tartós állómunkát nem végezhet

Korlátozzák a jó látást vagy ép színlátást vagy jó egyensúlyérzést befolyásoló olyan betegségek és/vagy állapotok, melyekben változó hőmérsékletű vagy nedves, nyirkos, párás munkahelyen vagy vegyi anyagokkal vagy gyakori hajolással, gyaloglással, tárgyak emelésével vagy tartós kényszer testhelyzetben végzett munka nem javasolt.

Korlátozó tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Tartós kényszertesthelyzettel (görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajlott vagy egyéb) járó munkát nem végezhet
• Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet
• Nedves, nyirkos, párás munkahelyen munkát nem végezhet
• Változó hőmérsékletű munkahelyen munkát végezhet
• Vegyi anyagokkal munkát nem végezhet

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, has körfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészség fejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak. EKG, mellkasröntgen és laboratóriumi vizsgálatok javasoltak.

Védőoltások: szezonális influenza és bakteriális tüdőgyulladás ellen ajánlhatók.

Megelőzés: kollektívvédelem balesetek, fizikai, kémiai, ergonómiai kockázatok ellen (helyiségek, gépek, eszközök tervezése).

Védőeszközök: munkaruha, szem védelme, esetleg légzésvédelem szükségesek.

Hallás-, látás- és mozgássérültek, esetenként autisták által betölthető foglalkozás. A kompetenciáknál figyelembe kell venni a fogyatékosságuk mértékét és funkcióképességüket. Az egyes részfeladatok a szellemi kompetenciák mellett vizsgálni kell a fizikai tulajdonságokat is.

Akadálymentes helyváltoztatás, közlekedés biztosítása (rámpa, kapaszkodók szükség szerint liftek). Információs táblák, piktogramok, egyéb jelzések, térképek megfelelő elhelyezése. A munkaterületen természetes, illetve a szórt fénnyel való megvilágítás kialakítása. Hallássérültek esetében hallóhurok, hallókészülék biztosítása. Autisták, értelmi sérültek foglalkoztatása esetén a munkaköri betanítás során fontos a feladatok megértetése, a sokoldalú szemléltetés, a munkaműveletek rendszeres megismétlése, technikájának begyakorlása, az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben való közlése, valamint a könnyen érthető kommunikáció alkalmazása. Szükség szerint mentor beállítása.