A fakitermelő (favágó) az erdőgazdaságban és lakott területeken a fák tőtől való elválasztását, kitermelését és a faanyag mozgatását, a kitermelt fa előkészítését és elszállítását végzi.

Erdészeti munkás (láncfűrészkezelő), fakitermelő, fakitermelő erdőtisztító, favágó, fűrészes (erdőművelő), kérgező-faragó, kézi és gépi favágó (kisgépes), kézi fakitermelő, lakott területi fakitermelő

A fakitermelő (favágó) foglalkozásban a jó látás és hallás mellett fontos a térbeli tájékozódás, a figyelemmegosztás képessége. Szükséges a szervezőkészség, erdősítésnél a rendszere-ző képesség, a környezettudatos magatartás és a megfelelő fizikai állóképesség.

Álló, kényszertesthelyzetben, védőfelszerelésben, a szabadban végzett nehéz fizikai munka.

Jelentős a baleseti egészségkárosodás (esés, vágott, roncsolt sérülés, közlekedés) kockázata. A fakitermelés a legveszélyesebb foglalkozások egyike. Kedvezőtlen klimatikus hatások, hőmérsékleti diszkomfort, UV sugárzás egészségkárosító hatásai. Zaj egészségkárosító hatásai. Fapor belégzési expozíciója (a keményfa por IARC 1 kategóriájú, bizonyosan emberi rákkeltő, orr- melléküreg, felső légúti karcinóma előfordulása emelkedik, határértéke 5 mg/m3) okozta légzőszervi károsodás.

A tevékenység során fizikai, biológiai kórokozókkal (állatok által terjesztett betegségek) történő expozíció fokozhatja egyes daganatok, légúti, immun, idegrendszeri, gyomor-bélrendszeri és bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Kézi tehermozgatás esetén fokozódik a váz- és izomrendszer betegségeinek kockázata. Típusos foglalkozási betegség az egésztest és kéz-kar vibrációs megbetegedés. A dízel kipufogó-gáz IARC 1 bizonyosan, a benzin kipufogógáz IARC 2B csoportba sorolt, lehetséges emberi rákkeltő.

Fizikai, kémiai, biológiai (állatok által terjesztett betegségek) kóroki tényezőkkel történő expozíció lehetősége. Fapor expozíció. Ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

Erdészeti szakmunkás esetén kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, melyekben nem végezhető gyakori hajolással, gyaloglással, tárgyak emelésével járó vagy szabadtéri munka.

Kizáró tényezők:

• Kézi anyagmozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas
• Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet
• Szabadban munkát nem végezhet

Korlátozzák olyan betegségek és/vagy állapotok, melyekben a jó látás vagy poros, füstös, gőzös, gázos vagy nedves, nyirkos, párás munkahelyen végzett vagy tartós állómunka nehezített.

Korlátozó tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Tartós állómunkát nem végezhet
• Nedves, nyirkos, párás munkahelyen munkát nem végezhet
• Poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen munkát nem végezhet

Baleseti kockázatot jelent, ha vegyi anyagokkal végzett vagy fokozottan balesetveszélyes, vagy kényszertesthelyzetben végzett munka nem javasolt.

Fokozott baleseti kockázat:

• Tartós kényszertesthelyzettel (görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajlott vagy egyéb) járó munkát nem végezhet
• Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet
• Vegyi anyagokkal munkát nem végezhet

A munkáltató kötelessége a műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel kiküszöbölni a kézi tehermozgatást vagy az ezzel járó kockázatot minimálisra csökkenteni, a munkavégzés helyét úgy alakítani, hogy a kézi anyagmozgatás feltételei a legbiztonságosabbak és egészségre ártalmatlanok legyenek (felméri a munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztonsági követelményeket, a teher jellemzőit, ezáltal a lehető legkisebbre csökkenti a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kockázatát). Szükséges az egyéni kockázati tényezők figyelembevétele, a munkavállaló tájékoztatása (teher súlya, súlypontja), oktatása, konzultáció biztosítása.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stresszkezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak. Időszakosan hallásvizsgálat, bőrgyógyászati ellenőrzés, mellkas¬röntgen, EKG, laboratóriumi vizsgálatok ajánlottak.

Védőoltások: veszettség, kullancs által okozott agyvelőgyulladás, tetanusz, szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladás ellen javasolt.

Megelőzés: kollektív védelem a balesetek, fizikai, kémia, biológiai, ergonómiai kórokok ellen (gép, eszköztervezés).

Védőeszközök: védőruha, védőkesztyű, védőszemüveg, fejvédelem, védőlábbeli, zajvédelem szükségesek.

Értelmi- és hallássérültek megfelelő fizikai kompetenciák birtokában elláthatnak részfeladatokat. A munkakörök kijelölésénél meghatározó az akadályozottság minősége. Mindkettő fogyatékosságtípusnál szükség van a figyelemkoncentrációra, a téri tájékozódás képességére.

A kötelezően előírt védőeszközökön túl a munkafeladatok függvényében fontos a kommunikációs akadálymentesítés biztosítása. Azoknak a hallássérült munkavállalóknak, akik a beszédértés során elsődlegesen nem a hallásmaradványukra és a szájról olvasásra támaszkodnak, a tevékenységek kijelölésekor, a feladatok többszöri megismertetésére célszerű jel-tolmácsot alkalmazni. Az értelmi sérültek, egyes egyszerű résztevékenységek (erdőterület karbantartása stb.) elvégzésére történő betanítása során meghatározó a munkafeladatok gyakorlása, egyértelművé tétele, a könnyen érthető kommunikáció alkalmazása. Prevenciós jelleggel, lehetőség szerinti háttámaszos exoskeleton alkalmazása: ez a mesterséges külső váz segíti a hát megfelelő tartását és csökkenti a gerincre és hátizmokra eső terhelést hajolgatás közben.