A humánpolitikai adminisztrátor a szakterületi vezető irányítása mellett vagy a személyzeti információkra támaszkodva önállóan lát el adminisztratív feladatokat. Munkakörtől függően feladatai közé tartozik a munkaerő toborzás előkészítése; létszám¬nyilvántartások vezetése; bérbesorolással kapcsolatos feladatok elvégzése; nyilvántartások vezetése és adatszolgálatások készítése megadott szempontok alapján; a képzések adminisztrációjának biztosítása; papíralapú, valamint számítógépes irattári- és nyilvántartási rendszerek vezetése, a személyzeti tevékenységre vonatkozó jelentések és dokumentumok összeállítása.

Beléptetési ügyintéző (munkaügyi), emberierőforrás-ügyintéző, humánerőforrás-asszisztens, humánerőforrás-ügyintéző, humánerőgazdálkodási ügyintéző, humánpolitikai ügyintéző, munkaügyi előadó, munkaügyi nyilvántartó, munkaügyi ügyintéző, személyzeti adminisztrátor

A humánpolitikai adminisztrátorok számára különösen fontos a jó kommunikációs készség, látás, hallás. Személyes és társas kompetenciái közül lényeges a felelősségérzet, az empátia. Meghatározó a rendszerzés és az osztályozás képessége.

Ülő, alkalmanként álló, épületen belül végzett, szellemi munka.

Baleseti egészségkárosodás (esés, sérülés, közlekedés) lehetséges. Képernyős munkavégzés okozta, szemet és a váz- és izomrendszert érintő terhelések. Számítógép-függőség. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyag-cserezavarok, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik. Munkahelyi zaklatás.

Képernyős munkahelyek kockázata, ergonómiai, pszichés, pszicho¬szociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

Kizáróak az ép hallást, a fokozott figyelmet igénylő vagy képernyő előtti vagy tartós ülő-munka végzését nehezítő betegségek és/vagy állapotok.

Kizáró tényezők:

• Ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Tartós ülőmunkát nem végezhet
• Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet
• Képernyő előtti munkavégzés

Korlátozóak a jó látást vagy az egyoldalú, ismétlődő, monoton munka végzését jelentősen befolyásoló betegségek és/vagy állapotok.

Korlátozó tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Egyoldalú, ismétlődő, monoton mozgást igénylő munkát nem végezhet

Baleseti kockázatot jelentenek az olyan állapotok, melyekben gyakori hajolással, gyaloglással, tárgyak emelésével járó munka nem javasolt.

Fokozott baleseti kockázat:

• Kézi anyag-mozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas
• Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet

A munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockáztok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) meg-terhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munka-végzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak.

Védőoltások: szezonális influenza és bakteriális tüdőgyulladás elleni védőoltás ajánlható.

Megelőzés: kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai és ergonómiai kockázatok ellen (helyiségek, gépek, berendezések, eszközök, megvilágítás, szellőzés, hűtő/fűtő rendszerek tervezése, kivitelezése, karbantartása).

Védőeszközök: Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges.

Mozgás-, látás- és hallássérültek által végezhető tevékenység funkcióképességüknek megfelelő munkaköri specifikációval. A kompetenciák és a munkakör közötti harmonikus illeszkedés során figyelembe kell venni azokat az eltéréseket, amely a munka jellegéből adódnak (például a sok mozgással járó munkaügyi előadó feladatok és a helyhez kötött személyzeti adminisztrátor között).

A mozgásszabadsághoz és az elérhető közlekedéshez kapcsolódó szintkülönbségekből (lépcső, lift stb.) és a horizontális (ajtók, közlekedők stb.) adódó akadálymentesítés megteremtése a fogyatékosságból adódó szükségleteknek megfelelően. Fontos a bútorzat ergonómiája. A kommunikációs akadálymentesítés során speciálisan kiképzett telefont, indukciós hangerősítő rendszert, az akadályozottságnak megfelelő számítógépes munkaállomások kiépítését, és más kezelhető irodagépeket kell biztosítani.