A készlet- és anyagnyilvántartó nyilvántartást vezet az előállított árukról és az átvett, lemért, kiadott, leszállított vagy készletre vett alapanyagokról. A könyvviteli szabályoknak megfelelően vezeti a segéd-, üzem- és fűtőanyagok, tartalék alkatrészek, gyártóeszközök mennyiségi és értékváltozásairól szóló nyilvántartást.
Segítség a foglalkozások egészségügyi szempontjainak meghatározásához
Munkakör: Készlet- és anyagnyilvántartó (FEOR-08 4131)
-
A foglalkozás rövid leírása
-
Betölthető munkakörök
Állóeszköz nyilvántartó, anyagbevételező, anyagelszámoltató adminisztrátor, anyag-eszköznyilvántartó (SAP), anyaggazdálkodási nyilvántartó, anyagtételező, áruátvevő, árufogadó, cikkszámgazda (alkatrésznyilvántartó), eszköznyilvántartó, fogyóeszköz nyilvántartó, jelmeztáros, készletnyilvántartó, közműnyilvántartó, méregraktár kezelő (ipari), raktári adminisztrátor, sportszertáros, szertáros, tárgyieszköz-nyilvántartó, vagyonnyilvántartó
-
Készségek és kompetenciák
A készlet- és anyagnyilvántartó munkájának alapfeltétele a jó látás, jó hallás és a jó kommunikációs készség. Fontos a koncentrált figyelem, az osztályozás, rendszerezés képessége. A tevékenység jellemzően monotóniatűrő képességet igényel.
-
A foglalkozás jellege
Ülő, alkalmanként álló, kényszertesthelyzetben épületen belül és kívül végzett, szellemi és könnyű, illetve közepesen nehéz fizikai munka.
-
A foglalkozás egészségre gyakorolt hatása
Baleseti sérülések (esés, közlekedés) minimális kockázata. Kézi tehermozgatás esetén váz- izomrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. A képernyős munkavégzés okozta, szemet és a váz- és izomrendszert érintő terhelések. Számítógép-függőség. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- és érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyagcserezavarok, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik. Munkahelyi zaklatás.
-
Lehetséges kórokok
Képernyős munkahelyek kockázata, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.
-
Kizáró, korlátozó okok és tényezők
Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyekben fokozott figyelmet igénylő vagy tartós ülőmunka vagy képernyő előtti munka nem végezhető.
Kizáró tényezők:
- Tartós ülőmunkát nem végezhet
- Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet
- Képernyő előtti munkavégzés
Korlátozzák a jó látást nehezítő állapotok vagy olyan betegségek és/vagy állapotok melyekben egyoldalú, ismétlődő, monoton munka végzése nem javasolt.
Korlátozó tényezők:
- Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
- Egyoldalú, ismétlődő, monoton mozgást igénylő munkát nem végezhet
-
Fokozott baleseti kockázat
Baleseti kockázatot jelent, ha a munkavállalónak nem javasolt nedves, nyirkos, párás munkahelyen vagy fokozott balesetveszéllyel járó helyen vagy gyakori hajolással, gyaloglással, tárgyak emelésével járó munka végzése.
Fokozott baleseti kockázat:
- Kézi anyagmozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas
- Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet
- Nedves, nyirkos, párás munkahelyen munkát nem végezhet
- Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet
-
Prevenciós előírások és javaslatok
A munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockáztok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) megterhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők.
A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg.
A munkáltató kötelessége a műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel kiküszöbölni a kézi tehermozgatást vagy az ezzel járó kockázatot minimálisra csökkenteni, a munkavégzés helyét úgy alakítani, hogy a kézi anyagmozgatás feltételei a legbiztonságosabbak és egészségre ártalmatlanok legyenek (felméri a munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztonsági követelményeket, a teher jellemzőit, ezáltal a lehető legkisebbre csökkenti a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kockázatát). Szükséges az egyéni kockázati tényezők figyelembevétele, a munkavállaló tájékoztatása (teher súlya, súlypontja), oktatása, konzultáció biztosítása.
Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, has körfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stresszkezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak.
Védőoltások: szezonális influenza és bakteriális tüdőgyulladás elleni védőoltás ajánlható.
Megelőzés: Kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai és ergonómiai kockázatok ellen (helyiségek, gépek, berendezések, eszközök, megvilágítás, szellőzés, hűtő/fűtő rendszerek tervezése, kivitelezése, karbantartása).
Védőeszközök: munkaruha. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg biztosítása.
-
Fogyatékossági és képességbeli megfelelés
Mozgásában és hallásában korlátozott személyek funkcióképességüknek megfelelő munkakörökben, illetve a munkakörök esetleges átszervezésével foglalkoztathatók. A munkamegosztás során a hallássérült munkavállalókat célszerű a kevesebb kommunikációt igénylő munkafeladatokkal megbízni.
-
Munkahelyi adaptáció
A munkahelyen belüli közlekedés fizikai akadálymentesítése mellett fontos a flexibilis irodai berendezés kialakítása, ergonomikus székek alkalmazása. A szekrényeknek és polcoknak könnyen elérhetőeknek kell lenniük, a nyitás-zárás folyamata is legyen egyszerűen kivitelezhető. Szükség szerinti infokommunikációs, IT konfigurációs akadálymentesítés, hallássérültek esetében például hallókészülék és az ezt kiegészítő hordozható FM rendszer, hordozható indukciós hurok.