A bérelszámoló alapfeladataiból adódóan bérekkel kapcsolatos információk összegyűjtésével, ellenőrzésével és feldolgozásával, a munkavállalóknak járó bérek és juttatások kiszámításával foglalkozik. Biztosítja a számfejtést, a gazdasági szervezetet terhelő járulékok összegének megállapítását. Döntően számítógépes, illetve esetenként kézi nyilvántartásokat vezet. Gondoskodik a bérek és járulékok utalásáról.

Bérellenőr, bérelőkészítő, bérelszámolási ellenőr, bérszámfejtő, bérszámfejtő és kalkulátor, bérügyi adminisztrátor, bérügyi asszisztens, bérügyi előadó, bérügyi ügyintéző, bérügyintéző, társadalombiztosítási ügyintéző (vállalati)

A bérelszámoló tevékenységének ellátásához jó látásra, hallásra és kommunikációs készségre van szükség. Fontos jellemzői a megbízhatóság, a türelem, a rendszerezés és az osztályozás képessége, illetve a monotónia-tűrés.

Ülő, épületen belül végzett, szellemi munka.

A baleseti egészségkárosodás kockázata (esés, közlekedés) minimális. Képernyős munkavégzés okozta, szemet és a váz- és izomrendszert érintő terhelések. Számítógép-függőség. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- és érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyagcsere betegség, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik.

Képernyős munkahelyek kockázatai, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása. A pszichoszociális kóroki tényezők számos lelki és szomatikus egészségkárosodást okozhatnak (szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás betegség, gyomorbélrendszer egyes kórállapotai, váz- és izomrendszeri, idegrendszeri és érzékszervi megbetegedések kockázatának növekedése). Nő a depresszió, a pánik szindróma, a generalizált szorongás és a poszttraumás stressz szindróma előfordulásának gyakorisága. Munkahelyi zaklatás.

Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyek tartós ülőmunkát vagy képernyő előtt végzett munkát vagy fokozott figyelmet igénylő munkát nem teszik lehetővé.

Kizáró tényezők:

• Tartós ülőmunkát nem végezhet
• Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet
• Képernyő előtti munkavégzés

Korlátozzák olyan betegségek és/vagy kórállapotok, melyek a jó látást vagy az egyoldalú, ismétlődő, monoton munka végzését nehezítik.

Korlátozó tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Egyoldalú, ismétlődő, monoton mozgást igénylő munkát nem végezhet

Jelentősen befolyásolják a szellemi, fizikai teljesítőképességet, az érzékszervek működését és a kommunikációt érintő állapotok.

A munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockázatok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) megterhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők. A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak.

Védőoltások: szezonális influenza és bakteriális tüdőgyulladás elleni védőoltás ajánlható.

Megelőzés: kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai és ergonómiai kockázatok ellen (helyiségek, gépek, berendezések, eszközök, megvilágítás, szellőzés, hűtő/fűtő rendszerek tervezése, kivitelezése, karbantartása).

Védőeszköz: Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg szükséges.

Bérelszámolóként a mozgásukban és hallásukban korlátozott személyek funkcióképességüknek megfelelő munkakörökben, illetve a munkakörök esetleges átszervezésével foglalkoztathatók. A munkamegosztás során a hallássérült munkavállalókat célszerű a kevesebb kommunikációt igénylő munkafeladatokkal megbízni.

A munkahelyen belüli közlekedés fizikai akadálymentesítése mellett fontos a flexibilis iroda berendezés kialakítása, ergonomikus székek alkalmazása. A szekrényeknek és polcoknak könnyen elérhetőeknek kell lenniük, a nyitás-zárás folyamata is legyen egyszerűen kivitelezhető. Szükség szerinti infokommunikációs, IT konfigurációs akadálymentesítés, hallássérültek esetében például hallókészülék és az ezt kiegészítő hordozható FM rendszer, hordozható indukciós hurok.