Az általános irodai adminisztrátor különféle szakterületeken irodai, adminisztratív és dokumentációs jellegű feladatokat lát el. Részt vesz a szervezeten belüli ügyviteli, ügyintézési folyamatokban. Adatokat, információkat gyűjt, tárol, rögzít, nyilvántart. Szükség szerint iktat.

Adminisztrációs ügyintéző, alapítványi ügyintéző, bírósági adminisztrátor, bírósági írnok, dokumentációs ügyintéző, gépíró-szövegszerkesztő, hirdetési adminisztrátor, írnok, közösségi segéd asszisztens, műhelyírnok, sajtófigyelő adminisztrátor, szállodai adminisztrátor, tan-folyami adminisztrátor, tanszéki adminisztrátor, tanulmányi adminisztrátor, törzskönyvező (állatnyilvántartás), ügyészségi adminisztrátor, üzemírnok

Az általános irodai adminisztrátor munkájának alapja a jó kommunikációs- és szervezőkészség. Fontos a felelősségtudat, a figyelemkoncentráció, az együttműködő készség, az információkezelés és -rendszerezés képessége. Meghatározó lehet a türelem és a problémamegoldó készség.

Ülő, alkalmanként álló, épületen belül végzett szellemi munka.

Baleseti egészségkárosodás (esés, sérülés, közlekedés) lehetséges. Képernyős munkavégzés okozta, szemet és a váz- és izomrendszert érintő terhelések. Számítógép-függőség. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyag-csere betegség, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik.

Képernyős munkahelyek kockázata, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása. A pszichoszociális kóroki tényezők számos lelki és szomatikus egészségkárosodást okozhatnak (szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás betegség, gyomor-bélrendszer egyes kórállapotai, váz- és izomrendszeri, idegrendszeri és érzékszervi megbetegedések kockázatának növekedése). Nő a depresszió, a pánik szindróma, a generalizált szorongás és a poszttraumás stressz szindróma előfordulásának gyakorisága. Munkahelyi zaklatás.

Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyek tartós ülőmunka végzését vagy fokozott figyelmet igénylő munkát vagy képernyő előtti munka végzését nem teszik lehetővé.

Kizáró tényezők:

• Tartós ülőmunkát nem végezhet
• Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet
• Képernyő előtti munkavégzés

Korlátozzák olyan betegségek és/vagy állapotok, melyekben a jó látás vagy az egyoldalú, ismétlődő, monoton munka végzése nehezített.

Korlátozó tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Egyoldalú, ismétlődő, monoton mozgást igénylő munkát nem végezhet

Fokozott baleseti kockázatot jelentenek az ép hallást befolyásoló betegségek és/vagy állapotok. Fokozott baleseti kockázat:

• Ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas

A munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockáztok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) meg-terhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők. A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munka-végzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak.

Védőoltások: szezonális influenza és bakteriális tüdőgyulladás elleni védőoltás ajánlható.

Megelőzés: kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai és ergonómiai kockázatok ellen (helyiségek, gépek, berendezések, eszközök, megvilágítás, szellőzés, hűtő/fűtő rendszerek tervezése, kivitelezése, karbantartása).

Védőeszközök: Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges.

Az általános irodai adminisztrátor mozgás- látás- és hallássérültek által is végezhető tevékenység, a funkcióképességüknek megfelelő munkaköri specifikációval. A kompetenciák és a munkakör közötti harmonikus illeszkedés során figyelembe kell venni azokat az eltéréseket, amely a munka jellegéből adódnak (például a sok mozgással járó titkárnői feladatok és a helyhez kötött gépíró, szövegszerkesztő között).

A mozgásszabadsághoz és az elérhető közlekedéshez kapcsolódó szintkülönbségekből (lépcső, lift stb.) és a horizontális (ajtók, közlekedők stb.) tényezőkből adódó akadálymentesítés megteremtése a fogyatékosságból adódó szükségleteknek megfelelően. Fontos a bútorzat ergonómiája. A kommunikációs akadálymentesítés során speciálisan kiképzett telefont, indukciós hangerősítő rendszert, az akadályozottságnak megfelelő számítógépes munkaállomások kiépítését és más, speciálisan kezelhető irodagépeket kell biztosítani.