A fizioterápiás asszisztens, masszőr a gyógytornász irányításával, esetleg más egészségügyi szakemberekkel együttműködve a betegek funkcionális mozgásának sérülése, betegsége vagy valamilyen egészségügyi károsodása esetén fizioterápiás kezeléseket végez.

Fizioterápiás asszisztens, fizioterápiás szakasszisztens, frissítő masszőr, fürdőmasszőr, gyógymasszőr, gyúró, hátgerincmasszőr, hidromasszőr, izomlazító maszírozó, kondicionáló testmasszőr, lábmasszőr, lábterapeuta, masszőr, orvosi masszőr, sportmasszőr, talpmasszőr, talpreflex-masszőr, testmasszőr

A fizioterápiás asszisztens, masszőr számára a munkavégzéshez a legfontosabb a fejlett manuális képesség. A fizikai megterhelésből adódóan jó állóképességgel kell rendelkezni. Fontos a megbízhatóság, a türelem az empátiakészség, az egészség¬tudatosság.

Ülő és álló, alkalmanként kényszertesthelyzetben, épületen belül és kívül végzett szellemi és közepesen nehéz fizikai munka.

Baleseti egészségkárosodás (esés, sérülés, közlekedés) veszélye. Zaj, porok és kémiai anyagok egészségkárosító hatása. Több vegyipari ágazati tevékenység és alkalmazott kémiai anyag daganatok, szív- érrendszeri, légúti, ideg, érzékszervi, immun, endokrin, vese-, gyomor-bélrendszeri és bőrbetegedések kialakulásának kockázatát fokozza. A technológia szerint használatos vegyi anyagok jelentette kockázat munkahelyenként értékelendő. Az éjszakai műszak (IARC 2A valószínűleg rákkeltő) daganatok és szív- érrendszeri betegségek ki-alakulásának kockázatát fokozza. A képernyős munkavégzés okozta, szemet, a váz- és izom-rendszert érintő terhelések. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyagcsere¬zavarok, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik.

Fizikai, kémiai kóroki tényezőkel történő. Képernyős munkahelyek kockázatai, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők hatása.

Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyekben jó látást igénylő vagy zajos munkahelyen vagy fokozott figyelmet igénylő vagy fokozott baleset veszéllyel járó munka nem végezhető.

Kizáró tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet
• Zajos munkahelyen munkát nem végezhet
• Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet

Korlátozzák az ép színlátást vagy jó egyensúlyérzést nehezítő betegségek és/vagy állapotok, melyekben nem javasolt vegyi anyagokkal vagy tartós kényszer testhelyzetben végzett vagy gyakori hajolással, gyaloglással, tárgyak emelésével járó vagy többműszakos munkarendben végzett munka.

Korlátozó tényezők:

• Ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Kézi anyagmozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas
• Tartós kényszertesthelyzettel (görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajlott vagy egyéb) járó munkát nem végezhet
• Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet
• Vegyi anyagokkal munkát nem végezhet
• Többműszakos munkarendben munkát nem végezhet

Fokozott baleseti kockázatot jelent, ha a munkavállalónak nem javasolt poros, füstös, gőzös, gázos vagy nedves, nyirkos, párás munkahelyen végzett munka.

Fokozott baleseti kockázat:

• Nedves, nyirkos, párás munkahelyen munkát nem végezhet
• Poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen munkát nem végezhet

Az 5/2020. ITM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról kötelezően szabályozza Magyarországon az egyes kémiai kóroki tényezők munkakörnyezeti határértékét, biológiai monitorizálásának rendjét, melynek betartása a munkáltató feladata.

A munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockáztok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) meg-terhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munka-végzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg.

Járványügyi érdekből kiemelt munkakörök esetén személyi higiénés alkalmassági vizsgálat végzendő – „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” könyv szükséges (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, 2. sz. melléklet).

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stresszkezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrő¬vizsgálatok ajánlottak. Hallásvizsgálat, EKG, légzésfunkciós, mellkasröntgen, laboratóriumi vizsgálatok javasoltak.

Védőoltások: szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladás ellen ajánlható. Megelőzés: kollektív védelem a baleseti, fizikai, kémiai, ergonómiai kórokok hatásának csökkentésére.

Védőeszközök: munkaköri kockázatértékeléstől függően védőruha, védőkesztyű, védőlábbeli, védőszemüveg, légzésvédelem, zajvédelem szükségesek. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges.

Látássérültek tipikus foglalkozása, de egyes részfeladatok (asszisztencia, fizioterápiás gépek működtetése) ellátására enyhén mozgáskorlátozottak is alkalmasak lehetnek. A munkaköri feladatok meghatározója a meglévő funkcióképességek mértéke és minősége.

A munkaterület fizikai akadálymentesítése, közlekedő utak biztosítása. Áttekintő táblák, térképek, akár Brille felirattal (a szöveges feliratoknak jól értelmezhetőknek kell lenni egy-szerű tömör, betűtípus), padlóburkolatba épített vezetősáv. Látássérültek által alkalmazható, speciálisan mozgatható kezelőágyak, funkcionális szakkönyvek és szükség szerinti nagyító- és IT eszközök biztosítása.