Segítség a foglalkozások egészségügyi szempontjainak meghatározásához

Munkakör: Műsorszóró és audiovizuális technikus (FEOR-08 3145)

  • A foglalkozás rövid leírása

    A műsorszóró és audiovizuális technikus rádió- és televízió műsorszóró rendszereket és hálózatokat üzemeltet, rajta forgalmazott képi és hanganyagokat szerkeszt, valamint bármely egyéb távközlési közvetítésre szolgáló berendezés megfelelő működtetését szabályozza.

  • Betölthető munkakörök

    Adóberendezés fenntartó, átviteltechnikai technikus, beszédátviteli rendszertechnikus, elektroakusztikus, elektronikus műsorközlő és tartalomátviteli rendszer-technikus, frekvenciagazdálkodó, hangstúdiótechnikus, hangtechnikai technikus, hangtechnikus, hangvágó, híradás-ipari technikus, hírközlési hálózat üzemeltető technikus, kábeltelevíziós-hálózat üzemeltető, műholdas műsorszóró rendszer technikus, műsorszóró rendszer technikus, rögzítéstechnikai technikus, stúdiótechnikus, tv-adókezelő technikus, videótechnikus

  • Készségek és kompetenciák

    A megfelelő szóbeli kommunikáción túl fontos kompetenciája az információkezelés megbízhatósága, a képi információ feldolgozásának képessége. Intellektuális kompetenciái közé tartozik a modellalkotásra, a rendszerezésre való törekvés.

  • A foglalkozás jellege

    Ülő, álló, alkalmanként kényszertesthelyzetben, épületen belül és kívül folytatott szellemi és könnyű fizikai munka.

  • A foglalkozás egészségre gyakorolt hatása

    Baleseti egészségkárosodás (esés, sérülés, közlekedés) lehetséges. Kedvezőtlen klimatikus körülmények, hőérzeti diszkomfort. Fizikai kóroki tényezők egészségkárosító hatása (zaj, UV, elektromágneses sugárzás). A statikus és változó elektromágneses terek egészségkárosító hatása. Az elektromágneses sugárzás (IARC 2B besorolású, lehetséges rákkeltő) daganatok és szív- érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát növeli. Az éjszakai mű-szak (IARC 2A valószínűleg rákkeltő) daganatok és szív- érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát fokozza. A képernyős munkavégzés okozta szemet, a váz- és izomrend-szert érintő terhelések. Számítógép-függőség kockázata. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyagcserezavarok, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik.

  • Lehetséges kórokok

    Fizikai kóroki tényezők (zaj, hőmérsékletváltozások, nem ionizáló sugárzás). Képernyős munkahelyek kockázatai, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

  • Kizáró, korlátozó okok és tényezők

    Kizáróak a jó látást vagy ép színlátást befolyásoló olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyekben fokozott figyelmet igénylő vagy képernyő előtti munka nem végezhető.

    Kizáró tényezők:

    • Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
    • Ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas
    • Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet
    • Képernyő előtti munkavégzés

     

    Korlátozzák a jó egyensúlyérzést befolyásoló betegségek és/vagy állapotok.

    Korlátozó tényezők:

    • Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
  • Fokozott baleseti kockázat

    Baleseti kockázatot jelentenek az ép hallást befolyásoló betegségek és/vagy állapotok, melyekben szabadban végzett vagy fokozott baleset veszéllyel járó munka nem javasolt.

    Fokozott baleseti kockázat:

    • Ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas
    • Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet
    • Szabadban munkát nem végezhet
  • Prevenciós előírások és javaslatok

    A munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockáztok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) meg-terhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

    A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg.

    Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, has körfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak. Rendszeres szemészeti kontroll szükséges.

    Védőoltások: szezonális influenza ellen évente ajánlható, bakteriális tüdőgyulladás elleni védőoltás megfontolható.

    Megelőzés: kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai és ergonómiai kockázatok ellen (helyiségek, gépek, berendezések, eszközök, megvilágítás, szellőzés, hűtő/fűtő rendszerek tervezése, kivitelezése, karbantartása).

    Védőeszközök: munkaruha. Képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveg használata.

  • Fogyatékossági és képességbeli megfelelés

    A munkafolyamatok, munkakörök átstrukturálásával látás-, mozgás- és hallássérültek által is elvégezhetők a kapcsolódó munkafeladatok, amelynek függvénye a megmaradt funkcionális képességek együttese. A hallás- és látásvesztés nagysága, illetve a mozgás-akadályozottság minősége más és más munkaköri specifikumokat és technikákat igényel.

  • Munkahelyi adaptáció

    A munkafeltételeket biztosító fizikai és infokommunikációs akadálymentesítést a vonatkozó munkavédelmi előírások szerint kell biztosítani, különös tekintettel a közlekedésre, a munkahasználatban lévő bútorok ergonómiájára. Eszközrendszerét tekintve a látássérültek esetében használatos eszközök lehetnek a speciális beszélőegység, képernyőolvasó programok (JAWS), Braille- kijelzők és nyomtatók, képernyőnagyító programok. Hallássérülteknél CLD-1 kompakt indukciós hurokerősítő, webkamera, hallókészülékhez kapcsolható adó-vevő készülék. Mozgáskorlátozottak körében alternatív kezelőfelülettel működtethető billentyűzet és speciális egér.