A rendszerkezelő technikus informatikai és kommunikációs technológiai rendszerek kezelését, működtetését végzi és felügyeli, ideértve az internethez kapcsolódó és az attól független helyi számítógépes hálózatokat, számítógépes programokat és berendezéseket az optimális teljesítmény biztosítása és a problémák kiszűrése érdekében.

Adatátviteli technikus, hálózatadminisztrátor (technikus), hálózatoperátor, üzemeltető, rendszertechnikus, számítástechnikai operátor, számítógép kezelő/operátor, számítógéphálózat-üzemeltető, számítógéptermi gépkezelő

Az informatikai foglalkozások magukban foglalják a matematikai készségeket, a rendszer-szemléletet és a rendszerezést, a modellalkotást, a kommunikáció-értékelést.

Ülő, álló, alkalmanként kényszertesthelyzetben, épületen belül folytatott szellemi és könnyű fizikai munka.

Baleseti egészségkárosodás (minimális kockázat, esés, sérülés, áramütés, közlekedés) lehetősége. Zaj okozta egészségkárosodás (szerver) lehetséges. A statikus és változó elektromágneses terek egészségkárosító hatása. Az elektromágneses sugárzás (IARC 2B lehetséges rákkel-tő besorolású) daganatok és szív- érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát növeli. Az éjszakai műszak (IARC 2A valószínűleg rákkeltő) daganatok és szív- érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát fokozza. A képernyős munkavégzés okozta, szemet, a váz- és izomrendszert érintő terhelések. Számítógép-függőség kockázata. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyagcserezavarok, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik.

Képernyős munkahelyek kockázatai, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

Kizáróak a fokozott figyelmet igénylő munka végzését vagy képernyő előtti munka vagy tartós ülőmunka végzését jelentősen befolyásoló betegségek és/vagy állapotok.

Kizáró tényezők:

• Tartós ülőmunkát nem végezhet
• Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet
• Képernyő előtti munkavégzés

Korlátozzák a jó látást nehezítő betegségek és/vagy állapotok.

Korlátozó tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas

A munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockáztok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) meg-terhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak. Rendszeres szemészeti kontroll szükséges.

Védőoltások: szezonális influenza ellen évente ajánlható. Bakteriális tüdőgyulladás elleni védőoltás megfontolható.

Megelőzés: kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai és ergonómiai kockázatok ellen (helyiségek, gépek, berendezések, eszközök, megvilágítás, szellőzés, hűtő/fűtő rendszerek tervezése, kivitelezése, karbantartása).

Védőeszközök: munkaruha, képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges.

A foglalkozás és a kapcsolható munkakörök egyéni specifikációja alapján a mozgás-, látás- és hallássérültek, estenként autista munkavállalók is alkalmasak lehetnek a munkafolyamatok jelentős részének elvégzésére. Számukra a munkafeladatok kijelölése függ az egészségkárosodás mértékétől a megmaradt funkcióképességtől.

A foglalkozáshoz kapcsolódó kötelezően előírt védőeszközök mellett, gondoskodni kell az egyéni szükségletnek megfelelő fizikai akadálymentesítésről (pl.: rámpák, szociális helyiségek, liftek, bútorzat, taktilis jelzések látássérültek részére stb.) és az infokommunikációs akadálymentesítésről (Braille feliratok, beszélő lift, képernyőolvasó, indukciós hurok hallás-sérülteknek stb.). Ezek mellett különösen fontosak a speciálisan kialakított IT eszközök (pl.: érintő képernyő, szoftver támogatás, lapbeolvasó stb.). Szükség szerint mentor biztosítása.