A minőségbiztosítási technikus adott termelő szervezet minőségirányítási rendszerén belül önállóan vagy mérnöki irányítással kezeli és tartja nyilván a minőségbiztosításhoz szükséges előírásokat, műszereket, közreműködik a szabályozások kialakításában; részt vesz a folyamatszabályozásban, javaslatot tesz az ellenőrzési módszerekre, közreműködik a dokumentációk kidolgozásában, hiba analíziseket végez.

Borszakértő, dozimetriai laboráns, dozimetrikus, élelmiszervizsgáló, ellenőrzési és minőség-biztosítási technikus, építési ellenőr, építési és épületgépészeti műszaki ellenőr, építőanyag-ipari minőségellenőr, építőipari anyagipari laboráns, felvonó- és mozgólépcső mű-szaki ellenőr, fémipari anyagvizsgáló, fémipari laboráns, gáz- és olajtüzelő-berendezés -minősítő, -felülvizsgáló, ipari anyagvizsgáló, minőségbiztosítási asszisztens, minőségbiztosítási auditor technikus, minőségbiztosítási ellenőr technikus, minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító technikus, minőségbiztosítási ügyintéző, minőségbiztosító (műszaki), minőségbiztosító technológus, minőségfejlesztési asszisztens (technikus), minőségi átvevő, minőségi ellenőr, minőségi és biztonsági ellenőr (technikus), minőségi műszaki és biztonsági ellenőr, minőségirányítási megbízott, sertésminősítő, termékvizsgáló, vegyipari minőségbiztosítási technikus

A minőségbiztosítási technikus számára meghatározóak a kommunikációs kompetenciák. Intellektuális kompetenciáin belül lényeges a rendszerszemlélet, a modellalkotás, az oksági gondolkodás. Fontos követelmény a megbízhatóság és a problémamegoldás.

Ülő, és álló testhelyzetben, épületen belül folytatott szellemi és könnyű fizikai munka.

Baleseti egészségkárosodás (esés, sérülés, közlekedés) lehetséges. A képernyős munkavégzés okozta szemet, a váz- és izomrendszert érintő terhelések. Számítógép-függőség. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyagcserezavarok, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik.

Képernyős munkahelyek kockázatai, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

Kizáróak a jó látást befolyásoló betegségek és/vagy állapotok, amelyek a fokozott figyelmet igénylő munka végzését nehezítik.

Kizáró tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet

Korlátozzák azon betegségek és/vagy állapotok, melyekben a jó egyensúly érzés befolyásolt vagy a többműszakos munkarendben végzett munkavégzés nem javasolt.

Korlátozó tényezők:

• Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Többműszakos munkarendben munkát nem végezhet

Baleseti kockázattal járnak az ép színlátást vagy ép hallást nehezítő azon betegségek, melyekben poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen, vegyi anyagokkal végzett vagy fokozott baleset veszéllyel járó, vagy képernyő előtti munka végzése nem javasolt.

Fokozott baleseti kockázat:

• Ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen munkát nem végezhet
• Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet
• Vegyi anyagokkal munkát nem végezhet
• Képernyő előtti munkavégzés

A munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockáztok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) meg-terhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, has körfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészség fejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak.

Védőoltások: szezonális influenza ellen évente ajánlható, bakteriális tüdőgyulladások elleni védőoltás megfontolható.

Megelőzés: kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai, és ergonómiai kockázatok ellen (helyiségek, gépek, berendezések, eszközök, megvilágítás, szellőzés, hűtő/fűtő rendszerek tervezése, kivitelezése, karbantartása).

Védőeszközök: munkaruha. Képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveg használata.

Mozgásában és hallásában korlátozott személyek funkcióképességüknek megfelelő munkakörökben, illetve azok esetleges átszervezésével foglalkoztathatók. A munkamegosztás során a hallássérült munkavállalókat célszerű a kevesebb kommunikációt igénylő munkafeladatokkal megbízni.

A munkahelyen belüli közlekedés fizikai akadálymentesítése mellett fontos a flexibilis iroda berendezés kialakítása, ergonomikus székek alkalmazása. A szekrényeknek és polcoknak könnyen elérhetőeknek kell lenniük, a nyitás-zárás folyamata is legyen egyszerűen kivitelezhető. Szükség szerinti infokommunikációs, IT konfigurációs akadálymentesítés, hallássérültek esetében például hallókészülék és az ezt kiegészítő hordozható FM rendszer, hordozható indukciós hurok.