A fa- és könnyűipari technikus mérnöki irányítással vagy önállóan fa és faalapú termékek-, textil-, bőr-, cipő-, szőrme-, papír- és nyomdaipari termékek gyártásában, a gyártási technológia kidolgozásában vesz részt. Feladata lehet még a fa- és könnyűipar területén rendelkezésre álló berendezések elhelyezésének és rendszerbe illesztésének irányítása, az új berendezések üzembe helyezése, a gépek megelőző beállítása; a zavartalan alapanyag ellátás biztosítása és a gyártási feltételek folyamatos fenntartása, az alapanyagok beszállításának, feldolgozásának, a gyártás és a gyártott termékek minőségének ellenőrzése, raktározásának, értékesítésének, valamint a javítási, karbantartási munkák irányítása.

Bőripari technikus, cipőipari technikus, fa- és bútoripari technikus, faipari terméktervező (technikus), faműves, kárpitosipari technikus, kerámiatechnikus, kishajó- és csónaképítő technikus, nyomdaipari technikus, nyomtatványfeldolgozó technikus, papíripari technikus, ruhaipari technikus, textilipari technikus, üveggyártási technikus

A fa- és könnyűipari technikus foglalkozásban a gépek közelsége miatt különösen fontos a figyelem-összpontosítás. Egyes szakmai területeken lényeges a fejlettebb színlátás, tapintás. A komplex tevékenységből adódóan jelentős az együttműködési készség, amely fejlett kommunikációt igényel.

Ülő és álló, néha kényszertesthelyzetben, épületen belül, és szabadban, védőeszközök alkalmazásával végzett szellemi és közepesen nehéz fizikai munka.

Baleseti egészségkárosodás (esés, szúrt, vágott, roncsolt sérülések, közlekedés). Kedvezőtlen klimatikus viszonyok, hőmérsékleti diszkomfort. UV, zaj, vibráció, porok, kémiai anyagok és biológiai kórokok egészségkárosító hatása. Több könnyűipari ágazati tevékenység és kémiai anyag fokozza a daganatok, szív- érrendszeri, légúti, idegrendszeri, érzékszervi, gyomor-bélrendszeri, immun, endokrin és bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. A fa-, és bútoriparban (IARC 1 biztosan daganatkeltő) a keményfa pora az orr-garat, a melléküregek, a légutak és a tüdő rákos betegségeinek kialakulását idézheti elő. A textiliparban fokozott a tüdőrák, gyomorrák, orrgarat rákok és az általános daganatos halálozás. A bőriparban (IARC 1 biztosan daganatkeltő) a tüdő, a lágyrészek, a hasnyálmirigy, a here, az orrmelléküregek és a hólyag rákos betegségei, a gumiiparban a hólyag-, tüdő-, leukémia-, gége-, nyelőcső-, gyomor-, vastagbél-, máj-, hasnyálmirigy-, bőr-, prosztata-, vese-, agy-, pajzsmirigyrákok és a limfómák, mieloma multiplex gyakoribbak. A műanyag iparban általában a tüdő- és emlőrákok előfordulása gyakoribb, egyes vegyületek specifikus daganatok kialakulását idézik elő, pl.: a vinil-klorid máj hemangioszarkóma, a teflon gyártásban használt perfluorooctanoic sav karcinoid kialakulását. A képernyős munkavégzés okozta szemet, a váz- és izomrendszert érintő terhelések. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív-érrendszeri daganatos betegségek, elhízás, anyagcserezavarok, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik.

Kedvezőtlen klímaviszonyok. Fizikai (UV, zaj, kéz-kar vibráció), kémiai és biológiai kóroki tényezőkkel történő expozíció. Porok expozíciója (keményfa por határértéke: 5 mg/m3 kötelező EU érték). Képernyős munkahelyek kockázatai, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

Kizáróak azon betegségek és/vagy állapotok, melyek a jó látást vagy a fokozott figyelemmel járó munka végzését nehezítik.

Kizáró tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet

Korlátozzák azon állapotok, melyekben több műszakban végzett munka nem javasolt.

Korlátozó tényezők:

• Többműszakos munkarendben munkát nem végezhet

Baleseti kockázattal járnak azon betegségek és/vagy állapotok, melyekben az ép hallás vagy a zajban vagy vegyi anyagokkal vagy fokozott balesetveszélyben vagy képernyő előtt végzett munka nem javasolt, illetve a jó egyensúlyérzés sérült.

Fokozott baleseti kockázat:

• Ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Zajos munkahelyen munkát nem végezhet
• Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet
• Vegyi anyagokkal munkát nem végezhet
• Képernyő előtti munkavégzés

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészség fejlesztés , szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak. Hallásvizsgálat, EKG vizsgálat, légzésfunkciós, mellkas röntgen, laboratóriumi vizsgálatok javasoltak.

Védőoltások: tetanusz, szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladás elleni védőoltás javasolt.

Megelőzés: kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai, ergonómiai kockázatok ellen (helyiségek, berendezések, gépek, eszközök, megvilágítás, szellőzés, hűtés, fűtés tervezése, kivitelezése, karbantartása).

Védőeszközök: védőruha, arc-, szem- és fejvédelem, védőkesztyű, védőlábbeli, légzésvédelem, zajvédelem szükségesek.

A foglalkozás és a kapcsolható munkakörök egyéni specifikációja alapján a mozgás-, látás- és hallássérült munkavállalók is alkalmasak lehetnek a munkafolyamatok jelentős részének elvégzésére. Számukra a munkafeladatok kijelölése függ az egészségkárosodás mértékétől a megmaradt funkcióképességtől és a munkakörtől.

A foglalkozáshoz kapcsolódó kötelezően előírt védőeszközök mellett gondoskodni kell az egyéni szükségletnek megfelelő fizikai akadálymentesítésről (pl.: rámpák, szociális helyiségek, liftek, bútorzat, taktilis jelzések látássérültek részére stb.), az infokommunikációs akadálymentesítésről (Braille feliratok, képernyőolvasó, indukciós hurok hallássérülteknek stb.). E mellett a speciálisan kialakított IT eszközöket (pl.: érintő képernyő, szoftver támogatás, lapbeolvasó stb.) is biztosítani kell. Mozgás során útvonaltérkép és speciális telefon szükséges.