Az építészmérnök különböző rendeltetésű épületeket, épületszerkezeteket tervez és méretez, építéstechnológiákat dolgoz ki, a kivitelezést koordinálja, szervezi, ellenőrzi, valamint az épületek műszaki átadásával, fenntartásával, átalakításával, korszerűsítésével kapcsolatos teendőket látja el. Munkájuk során gyakori lehet a terepmunka. Az építészet területén is meghatározóvá vált az informatikán alapuló tervezés.

Belsőépítész, beruházás-lebonyolító, építész tervezőmérnök, statikus mérnök, úttervező mérnök

A kognitív és szervezési kompetenciák mellett az érzékszervi funkciók közül a látás a meghatározó. Lényeges a figyelem-összpontosítás, az arányérzék. A kivitelezési feladatok ellátásának figyelemmel kísérése során fontos lehet a megfelelő állóképesség.

Ülő és álló testhelyzetben, épületen belül, a szabadban, végzett szellemi munka, párosulva közepesen nehéz fizikai munkával.

Baleseti egészségkárosodás (esés, szúrt, vágott, roncsolt sérülések, omlás, közlekedés) lehetséges. Kedvezőtlen klimatikus viszonyok. Zaj, egésztest és kéz-kar vibráció, UV, statikus és változó elektromágneses terek, porok, kémiai anyagok (gyakori rákkeltők az építőiparban: azbeszt, kvarcpor, fapor, dízel kipufogógázok, aszfalt, hegesztéskor keletkező füst, epoxi gyanták, izocianátok, nikkel, kobalt, króm, réz, arzén, formaldehid, szerves oldószerek, támfa-kezelésre használt peszticidek /lindán, tributil-ón-oxid, pentaklórfenol/, napsugárzás- UV expozíció) egészségkárosító hatásai. Az építőipari tevékenység során számos anyag fokoz-hatja a daganatok, szív- érrendszeri, légúti, bőr, gyomor-bél, idegrendszeri, immun, endokrin, vese és érzékszervi betegségek kialakulásának kockázatát. A képernyős munkavégzés okozta szemet, a váz- és izomrendszert érintő terhelések. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyagcsere eltérések, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik.

Az éjszakai műszak IARC 2A valószínűsíthetően emberi rákkeltő, daganatok és szív- ér-rendszeri betegségek kialakulásának kockázatát fokozza. Az építőipari ágazatban gyakoribb a légutak, tüdő, nyelőcső, gyomor, vérképzőszervi, a melanoma, a vese, a csontok daganatainak előfordulása.

Kedvezőtlen klíma viszonyok. Fizikai (zaj, vibráció), kémiai kóroki tényezőkel történő expozíció. Szervetlen porok légúti és bőrön keresztüli expozíciója (az azbeszt kötelező EU határ-értéke 100 000 rost/m3). UV sugárzás expozíciója. Rovarcsípés lehetősége. Képernyős munkahelyek kockázatai, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, melyek jó látást, fokozott figyelmet igénylő munka végzését nem teszik lehetővé.

Kizáró tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet

Korlátozza az építészmérnök munkáját, ha nem végezhet képernyő előtti munkát.

Korlátozó tényező:

• Képernyő előtti munkavégzés

Baleseti kockázatot okoznak olyan betegségek és/vagy állapotok, melyekben nem végezhető szabadtéren vagy fokozottan balesetveszélyes munkahelyen tevékenység vagy jó egyensúlyérzet nehezített.

Fokozott baleseti kockázat:

• Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet
• Szabadban munkát nem végezhet

A munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockáztok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) meg-terhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munka-végzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stresszkezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrő-vizsgálatok ajánlottak. Hallásvizsgálat, légzésfunkciós, EKG vizsgálat, mellkasröntgen, laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.

Védőoltások: szezonális influenza és bakteriális tüdőgyulladás elleni védőoltás javasolt.

Megelőzés: kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai, ergonómiai kockázatok ellen (helyiségek, berendezések, gépek, eszközök, megvilágítás, szellőzés, hűtés, fűtés tervezése, kivitelezése, karbantartása).

Védőeszközök: védőruha, arc-, szem- és fejvédelem, védőkesztyű, védőlábbeli, légzésvédelem, zajvédelem szükségesek. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges.

Mozgás- és hallássérültek által gyakorolható foglalkozás, különösen az irodába történő épületek tervezésére, azok megvalósítására, illetve helyreállítására vonatkozóan részletes leírás és tervek készítése; építészeti elméletek, módszerek kidolgozása és alkalmazása területén. Meghatározó, hogy a mozgás-, illetve hallórendszer mely része, mennyire károsodott, és ez milyen mértékű funkciócsökkenést okoz. Gyakorlatban jelentős lehet a sorstársi akadálymentesítési mérnöki tevékenység.

A munkafeltételeket biztosító fizikai és infokommunikációs akadálymentesítést a vonatkozó munkavédelmi előírások szerint kell biztosítani, különös tekintettel a közlekedésre, a munka-használatban lévő bútorok ergonómiájára. Hallássérülteknél az akadályozottság mértékének megfelelő jeltolmácsolás, CLD-1 kompakt indukciós hurokerősítő, WCAG szabvány szerinti WEB rendszer, hallókészülékhez kapcsolható adó-vevő készülék. Mozgáskorlátozottak körében alternatív kezelőfelülettel működtethető billentyűzet és speciális egér biztosítása.