Gy. Dobos Mariann által írt kiadványban megtalálható az az 50 munkakör, amelyet bizonyítottan látássérült emberek töltöttek és töltenek be eredményesen. A hasonló listák egyrészről segíthetnek maguknak az érintetteknek, másrészről támpontot jelenthetnek a szakemberek által nyújtott pályaorientációs szolgáltatásokban, harmadrészt hangsúlyosan képviselik azt, hogy milyen sokféle munkakörben tudnak eredményesen munkát vállalni a látássérültek, amelynek fontos szerepe van a társadalom szemléletformálásban.

Emellett szerepel a kiadványban egy, a látássérült hallgatók felsőoktatási részvételével kapcsolatos, intézmények körében végzett felmérés, illetve a képzési, továbbtanulási lehetőségeket jelentő intézmények bemutatása, ahol a legtöbb szakmát tanítják látássérült tanulóknak.

Az alábbiakban a könyv előszavát szemlézzük Fodor Ágnes, a VGYKE elnökének gondolatait bemutatva, amely a munkaadók, az érdekképviseletek és segítők, valamint a látássérültek számára is javaslatokat fogalmaz meg a látássérültek munka világában történő előrelépése érdekében.

“…kigyűjtöttünk 50 olyan munkakört, amelyet látássérültek is be tudnak tölteni, és felkutattunk olyan szakmákat, amelyek kimondottan erre a célcsoportra vannak szabva, és olyan iskolákat, ahol ezeket tanítják. Eközben rájöttünk, hogy miért nem tud elhelyezkedni számos, szakmával vagy diplomával rendelkező látássérült munkakereső.

Nos, elsősorban azért, mert sokszor olyan túlzó elvárásokat fogalmaznak meg a cégek, amelyek még az átlag magyar munkavállalók számára is teljesíthetetlenek. Mondok egy példát: tudjon tíz ujjal vakon gépelni, legyen erős a szóbeli kommunikáció területén, beszéljen idegen nyelveket, legyen ügyes szervező és információkereső az interneten, készítsen pikk-pakk adatbázisokat. Ezeknek a feladatoknak egy részét egyébként biztosan el tudnák végezni vak és gyengénlátó személyek is, csak nem egyszerre az egészet.

A látássérülés okozta helyzet miatt amúgy is megtanulta már ezeket, aki boldogulni akart a szakmájában. Ez ugyanis egyfajta kényszerítő erőként ösztökél minket, hogy újszerű gyakorlatokat és technikákat sajátítsunk el, hiszen a világ, amiben élünk, a vizualitásra épül.

Nyilván nincs külön világuk a vakoknak sem, az online tér, a digitalizáció és az internet pedig időközben a szövetségesünk lett. A cégeket tehát meg kell győznünk, hogy az összetett követelményekkel bíró munkaköröket darabolják szét. El kell ugyanis fogadniuk, hogy nekünk mégiscsak van egy fogyatékosságunk, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni. Enélkül nem lesz előremozdulás!

Köztünk is vannak nagyon jó kvalitású emberek, de a munkaköröket elemezni kell, ehhez pedig le kell ülnünk, erre időt kell fordítanunk, és közösen át kell szabni ezeket olyan reális részmunkakörökké, amelyek aztán általunk is betölthetők lesznek.

Másrészről pedig meg kell értetni a látássérültekkel, hogy sokat kell még fejlődniük a sikeres munkavállaláshoz a nyelvtudás, az informatikai tudás és a szervezőkészség szintjén. Hatalmas jelentősége van ugyanis ezen területek készség szintű használatának. Nekünk, mint érdekvédő szervezetnek abban kell őket támogatni, hogy gyarapítsák a tudásukat, és képesek legyenek újabb készségeket kifejleszteni magukban, amivel kompenzálni tudják a látás hiányát.

Úgy vélem, hogy attól lehet előremutató ez a kiadvány, ha ezeket a gondolatokat elülteti az emberek fejébe” – zárja sorait Fodor Ágnes.

A könyv letölthető az Egyesület honlapjáról ide kattintva.