Őszintén a Tourette-szindrómáról

Őszintén a Tourette-szindrómáról


Összefoglaló

Hajnal Gergely, közismertebb nevén Tourette Geri 10 évesen, a szülei halálát követően kezdett el tikkelni. A kezdeti hunyorgást, homlokráncolást a környezetét egyre inkább zavaró krákogás, hümmögés követte. 15 évvel az első tünetek jelentkezését követően derült ki, hogy nem „elpattant nála egy biztosíték”, hanem Tourette-szindrómás.

2022. September 19.

 

#előítélet #szemléletformálás #példamutatás #munkahelyi kihívások #motiváció

„A tikkelést leginkább a viszketéshez tudnám hasonlítani. Ha valamelyik testrészünk viszket, muszáj rövid időn belül megvakarni, mert addig, amíg nem tesszük meg, nagyon kellemetlenül érezzük magunkat. Pont így van a tikkeknél is, amíg nem adjuk ki magunkból, egy fojtogató, elviselhetetlen érzés kerít minket hatalmába. Amint kiadjuk, megkönnyebbülünk.„ – olvashatjuk a most 41 éves Gergely szavait az Index mentális betegségeket, idegrendszeri zavarokat bemutató sorozatában. 

A Tourette–szindróma egy gyermekkorban kezdődő idegrendszert érintő fejlődési zavar, amely a népesség 1%-át érinti. Tüneteit többféle motoros (mozgásos) és legalább egy vagy több hangadásos, azaz vokális tikkek alkotják. 

Az egyik legjellemzőbb motoros tikk a pislogás, az orrhúzogatás, a grimaszolás, a vállhúzogatás és a kéztekergetés. A vokális tikkek közül leggyakrabban szipogással, krákogással, köhécseléssel találkozunk. Ritkán, de az is előfordul, hogy a tourette-es hangokat, szótagokat, szavakat ismételget, beleértve esetenként a trágár kifejezéseket is. Korábban a Tourette-szindrómát a káromkodással azonosították, pedig ez a tünet csak a betegek 10%-nál fordul elő. Évekkel ezelőtt akadt arra is példa, hogy egy Tourette-szindrómás jelöltet azért utasítottak el az állásinterjún, mert attól tartottak, hogy munkavégzés közben trágár szavakat fog ismételgetni. 

Mára ez az előítélet kevéssé él, köszönhetően többek között a Tourette Geri által alapított Magyar Tourette-Szindróma Egyesületnek, a Facebook-oldalának, a Youtube-csatornájának, az érintett családokkal folytatott kerekasztal beszélgetéseknek, az ELTE pszichológus hallgatói számára tartott előadásainak, a Vadaskert Alapítványnak. 

Hajnal Gergely nagyon fontosnak tartja az érzékenyítést. Beszélni kell az emberekkel a Tourette-szindrómáról annak érdekében, hogy elfogadóbbak legyenek. 

Évekkel ezelőtt, ha a munkahelyén elkezdett krákogni, és a kollégája rákérdezett, hogy meg van-e fázva, gondolkodás nélkül igennel válaszolt, majd elővett egy zsebkendőt. Ma már nem takargatja a betegségét, őszintén elmondja, hogy Tourette-szindrómája van. Titkolózás helyett nyíltan beszél a munkatársaival a tünetekről, akik sokkal toleránsabbá, megértőbbé válnak ezáltal.


Forrás:

 

 

Kezek.
Vissza