#fogyatékosság #munkaerőpiac #esélyegyenlőség #tanulmány #mesterséges intelligencia

A magyar sajtóban több helyen jelent meg kommentár a friss OECD jelentés hazai vonatkozásaival kapcsolatban. Jelen írásunkban mi nem a jelentés gazdasági vetületeit vizsgáljuk, hanem kifejezetten a hátrányos helyzetű személyek, ezen belül pedig a fogyatékossággal és egészségkárosodással élők munkaerő-piaci helyzetére vonatkozó, releváns információkkal és következtetésekkel foglalkozunk.

A mesterséges intelligencia munkaerő-piaci hatásait illetően az OECD szerint sok munkavállaló számára a mesterséges intelligencia (MI) hatásai nem a munkahelyek elvesztésében, hanem a munkájuk során elvégzett feladatok, valamint a munka minőségének változásán keresztül lesz majd érzékelhető. A cikkünkben bemutatott „4. Mesterséges intelligencia, munka minősége és befogadóképessége” c. fejezet a mesterséges intelligencia munka minőségére és befogadására gyakorolt hatásának jelenleg mérhető gyakorlati bizonyítékait helyezi elemzése fókuszába.

A legfontosabb megállapítás, hogy a mesterséges intelligencia használatához szükséges készségekkel rendelkező munkavállalók esetében a feladatok változását emelkedő béreknek kell kísérniük, ugyanakkor a bérek azon munkavállalók esetében csökkenhetnek, akik olyan feladatokat végeznek el, amelyekre az automatizálás következtében kevesebb lesz az igény, vagy alacsonyabb mennyiségben kerülnek majd ellátásra. A mesterséges intelligencia más módon is befolyásolja majd a munkavégzés minőségét, például csökkentheti a fárasztó, monoton vagy veszélyes feladatokat, de magasabb tempójú munkakörnyezetet is eredményezhet a dolgozóknak.

A mesterséges intelligencia munkával való elégedettségre és egészségre gyakorolt hatása a munkavállalók különböző célcsoportjai között különböző szintű lehet, de biztosan következményekkel jár majd a munkaerő-piaci inklúzió, vagy a munkahelyi befogadás minőségére is. A vezető beosztású dolgozók, a mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztéséhez és karbantartásához szükséges készségekkel rendelkező dolgozók, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók általában nagyobb elégedettségről és javuló egészségi állapotról számolnak be a mesterséges intelligencia alkalmazása után. Ehelyett az algoritmikus menedzsment rendszerében dolgozó vagy mesterséges intelligencia segítségével dolgozó munkavállalók számolnak be a mesterséges intelligencia használatának legkevésbé pozitív eredményeiről a munkájuk minőségében. Ugyanakkor az OECD szerint, ha körültekintő módon fogják bevezetni és alkalmazni a jövőben, akkor a MI növelheti a munkaerőpiacon hagyományosan hátrányos helyzetű, például a fogyatékkal élő munkavállalók munkához való hozzáférését és munkával való elégedettségét. Az OECD megállapítása alapján ezeken felül a mesterséges intelligencia használata befolyásolja majd a munkahelyi integrációt és a méltányosságot is, ami szintén hatással van a munka minőségére.

A MI bevezetése valószínűleg a munkavállalók egyes csoportjai számára javítja, mások számára azonban ronthatja a munka minőségét, így hatást gyakorolva a munkaerő-piaci beilleszkedési esélyekre, a hátrányos helyzetű személyek munkaerő-piaci integrációjára. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia rendszerek segíthetnek a munkahelyi előítéletek csökkentésében és a méltányosság erősítésében, de csak akkor, ha a mesterséges intelligencia fejlesztése és bevezetése során foglalkoznak az egészségi állapot változás, vagy fogyatékossághoz kapcsolódó sztereotípiák szerepével.

A hátrányos helyzetű munkavállalók (pl. fogyatékkal élő, etnikai kisebbségekhez tartozó vagy nem anyanyelvi szinten beszélő munkavállalók) a befogadó jellegű munkaerőpiacon általában könnyebben hozzáférnek a jó minőségű, megfelelő munkahelyekhez, ami előnyös a munkával való elégedettségük, a stressz-szintjük csökkentése és a méltányosság érzése, így a munkaerő-piaci beilleszkedésük szempontjából is. Ezen túlmenően a befogadó légkör a munkahelyi méltányosságot értékelő más munkavállalók munkájának minőségére is pozitív hatással van. Az OECD legfőbb következtetése, hogy a mesterséges intelligencia egyes hátrányos helyzetű csoportok esetében javíthatja, más csoportok esetében azonban ronthat a munkaerő-piaci befogadás esélyein. A MI javíthatja a hátrányos helyzetű személyek akadálymentes hozzáférését a munkához, ezáltal növelve a munkaerő-piaci befogadás és integráció lehetőségének szintjét. A látás-, beszéd- vagy hallássérült, illetve végtagprotézissel rendelkező munkavállalókat segítő, mesterséges intelligenciával működő segédeszközök egyre elterjedtebbek, javítva a fogyatékkal élők munkához való hozzáférését és a munka minőségét. Például a beszédfelismerő megoldások a dizartriai nehézségekkel élő  emberek számára, vagy az élő feliratozó rendszerek a siketek és nagyothallók számára megkönnyíthetik a kollégákkal való kommunikációt és az olyan munkakörökhöz való hozzáférést, ahol a személyes kommunikációra nagy szükség van.

A mesterséges intelligencia az alacsony képzettségű munkavállalók munkahelyi képességeit is bővítheti, ami pozitív hatással lehet a bérekre és a karrierlehetőségekre. Például a mesterséges intelligencia azon képessége, hogy valós időben képes fordítani az írott és a beszélt szót, javíthatja a migráns munkavállalók teljesítményét a munkahelyen. Sőt, a mesterséges intelligenciával működő szöveggenerátorok, például a ChatGPT legújabb fejlesztései azonnal javíthatják az alacsonyabb képzettségűek teljesítményét olyan területeken, mint az írás, a kódolás vagy az ügyfélszolgálat. Az OECD munkaerő-piaci jelentése alapján ugyanakkor a munkahelyeken használt egyes mesterséges intelligencia-rendszerek nehezebben használhatóak az alacsony szintű digitális készségekkel rendelkező egyének, például az alacsonyan képzettek, az idősebb munkavállalók vagy a nők számára, ami negatív hatással van a befogadásra és a munkaerő-piaci beilleszkedési lehetőségekre. Bár a mesterséges intelligencia használata csak mérsékelt digitális készségeket igényelhet, az OECD országok körében átlagosan a felnőttek több mint egyharmada még a legalapvetőbb digitális készségekkel sem rendelkezik. Emellett a fordítások és más mesterséges intelligencia által generált szövegek elérhetősége és minősége az adott nyelvet beszélő felhasználók számától függ, ami egyenlőtlenségeket eredményez abban, hogy kik élvezhetik majd ezen technológia előnyeit. A munkáltatók és a munkavállalók gyakran ellentétesen látják vallanak a mesterséges intelligenciában rejlő, a hátrányos helyzetű csoportok integrációját növelő lehetőségeket.

Az OECD MI-felmérései során megkérdezett pénzügyi és feldolgozóipari munkáltatók közel fele vélte úgy, hogy a MI segítené az egészségkárosodással vagy fogyatékossággal élő munkavállalókat. Az alacsony képzettségű és idősebb munkavállalók esetében a munkáltatók nagyobb része ugyanakkor úgy gondolja, hogy a MI inkább ártana, mint használna az esetükben (4.4. ábra). A felmérés során megkérdezett munkáltatók szerint ugyanakkor - a hátrányos helyzetű csoportok közül - leginkább a fogyatékossággal élők számára segít majd a mesterséges intelligencia a munkában:

Bár a munkáltatók úgy vélik, hogy a nőknek inkább segítene, mint ártana a MI, a női MI-felhasználók maguk is kevésbé pozitívan ítélik meg ezen eszközök munkájuk minőségére gyakorolt hatását, mint a férfiak, és ez a különbség részben akkor is fennmarad, ha figyelembe vesszük, hogy a férfi és női MI-felhasználók általában különböző foglalkozásúak. Az eredmények tehát kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia szélesebb körű elterjedésével fennállhat-e a veszélye annak, hogy bizonyos munkavállalók lemaradnak a mesterséges intelligencia alkalmazása során.

Végezetül egy fontos dologra figyelmeztetnek a tanulmány szerzői: ha nem kellő odafigyeléssel kerülnek megtervezésre az MI szoftverek, akkor a mesterséges intelligencia rendszerszinten mélyítheti a már meglévő előítéleteket tovább rontva a hátrányos helyzetű személyek esélyeit. A mesterséges intelligencia rendszerek munkahelyi használatával kapcsolatos legújabb kutatások rávilágítanak arra, hogy a mesterséges intelligencia képes legyőzni az elfogultságot, javítani a munkahelyi termelékenységet és javítani a befogadást, de arra is rávilágít, hogy a mesterséges intelligencia hogyan képes állandósítani a meglévő egyenlőtlenségeket. Például a teljesítmény értékelés során az MI-rendszerek nem feltétlenül képesek figyelembe venni a környezeti információkat, például a személyes körülményeket, amelyek jellemzően nincsenek kódolva az algoritmus által használt adatokban. Emellett ha a mesterséges intelligencia megismétli a korábban kialakult, már meglévő elfogultságokat és sztereotípiákat, akkor a hatás kontraproduktív lesz, ami szisztematikus diszkriminációhoz vezethet. Az elfogult, ember által irányított döntéshozatalhoz képest egy elfogult algoritmus szisztematikus használata magában hordozza az előítéletek és a diszkrimináció megsokszorozódásának és megszilárdításának kockázatát.

Az, hogy a mesterséges intelligencia növelni fogja-e a méltányosságot a munkahelyen – ami jobb munkaminőséget és befogadóképességet eredményezhet – az attól függ majd, hogy a mesterséges intelligencia (illetve a tervezői) mennyire lesznek képesek korrigálni az MI rendszerekben megjelenő társadalmi előítéletekben rejlő torzításokat. Későbbiekben tervezett, hazai vonatkozású cikkünkben a MI magyar munkaerő-piacra és ezen belül az MMK és fogyatékossággal élő munkavállalók munkaerő-piaci lehetőségeinek változásaira gyakorolt hatásait vesszük majd górcső alá.

Forrás:

OECD Employment Outlook 2023: Artificial Intelligence and the Labour Market 4. Mesterséges intelligencia, munka minősége és befogadóképessége c. fejezete