Ki jogosult a kedvezményre?

A személyi kedvezményt az veheti igénybe, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

Milyen betegségek minősülnek súlyos fogyatékosságnak?

A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet határozza meg. 

A kormányrendelet mellékletében a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek és fogyatékosságok 18 betegségcsoport szerinti bontásban szerepelnek, ilyen például

• a hallási fogyatékosság,
• a mentális és viselkedészavarok,
• a látási fogyatékosság,
• a mozgásszervi fogyatékosság,
• a pervazív fejlődési zavarok,
• a schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok,
• az egyes daganatos betegségek.

Fontos, hogy a személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a betegségcsoportokon belül a kormányrendelet mellékletében szereplő BNO kódok és betegségek vehetők figyelembe.

Ki jogosult rokkantsági járadékra?

A rokkantsági járadék egy rendszeres pénzbeli ellátás, ami segítséget nyújt azoknak, akik fiatal korukban, akár születésüktől fogva olyan súlyos egészségi állapotba kerülnek, ami életük végéig tarthat. 

A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII.27.) MT. rendelet alapján az jogosult rokkantsági járadékra, akinek huszonötödik életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 %-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül. A rokkantsági járadékra jogosult személy egészségi állapotát a döntésben meghatározott időpontban felül kell vizsgálni.

Ki részesülhet fogyatékossági támogatásban?

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény  alapján fogyatékossági támogatásra jogosult az a tizennyolcadik életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, aki látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, vagy állapota kromoszóma rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, autista, vagy halmozottan fogyatékos állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, és önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra, ha vakok személyi járadékában részesül, vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. Ezekről az ellátásokról azonban lemondhat a fogyatékossági támogatás igénybevétele érdekében.

Milyen feltételekkel lehet igénybe venni a személyi kedvezményt?

1. A magánszemélynek már az igénybevétel időpontjában rendelkeznie kell a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.
   • A 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet alapján a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegség illetve fogyatékosság megállapítására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult. A személyi kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolást a rendelet mellékletében szereplő adattartalommal a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.
   • A rokkantsági járadékot az igénylő kérelme alapján a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv állapítja meg. 
   • A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul. A fogyatékossági támogatás megállapítása a fogyatékossági támogatási szerv (a fővárosi és megyei kormányhivatal) hatáskörébe tartozik.
2. A súlyosan fogyatékos magánszemélynek rendelkeznie kell az összevont adóalapba tartozó jövedelemmel, amely után adót kell fizetnie. Ez a feltétel független attól, hogy milyen jogviszony vagy egyéb jogcím alapján, és milyen rendszerességgel szerezte a jövedelmét. Ha a magánszemélynek például munkaviszonya alapján rendszeres jövedelme van, akkor a munkáltatójának adott adóelőleg-nyilatkozat alapján már a fizetendő adóelőlegnél érvényesítheti az adókedvezményt.

A személyi kedvezmény utólag, az éves adóbevallásában is érvényesíthető. A több évre visszamenőleg igénybe vehető kedvezményt pedig az szja-bevallás önellenőrzésével lehet érvényesíteni, ilyen eset például, ha a kedvezményre való jogosultságot visszamenőleg állapítják meg, ilyenkor a kedvezmény az igazoláson szereplő kezdő naptól, az 5 éves elévülési időn belül érvényesíthető.

Milyen összegben lehet igénybe venni a személyi kedvezményt?

A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2021-ben havi 55 800 Forint¹. Ha a jogosultság a teljes adóévben fennáll, akkor a teljes évre 669 600 forinttal csökkenthető az összevont adóalap, ami adóban kifejezve – amit a magánszemély közvetlenül megtapasztal - 100 440 forint / év.

Milyen kapcsolatban van a személyi kedvezmény más adóalap kedvezményekkel?
A személyi kedvezmény adóalap-csökkentő kedvezményként érvényesíthető a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye után és az első házasok kedvezményét, illetve a családi kedvezményt megelőzően. 

Források:
https://nav.gov.hu/magan/nav/ado/szja/A_szemelyi_kedvezmeny20190130.html?classname=M0Portlet&keywords=M0
https://ado.hu/tb-nyugdij/nott-az-adokedvezmeny-sulyos-fogyatekossag-eseten/
https://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2021  

¹ Az Szja törvény 3. § 77. pontja alapján az év első napján érvényes minimálbért kell figyelembe venni. A havi minimálbér összege 2021. február 1-jétől 167 400 forint, mely a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021. (I. 28.) Korm. rendelet alapján 2021. január 1-jétől alkalmazható a személyi kedvezmény esetében.