A megváltozott munkaképességű dolgozók sikeres és eredményes foglalkoztatása érdekében nagy segítséget jelenthet, ha egy szervezet előzetesen kialakított munkahelyi beillesztési stratégiát és módszereket alkalmaz.

Ez mind a munkavállaló, mind a szervezet szempontjából nagy jelentőséggel bír; idő, energia és költség takarítható meg az átgondolt munkahelyi beillesztési stratégia eredményeként. A beillesztési módszer fontos célja, hogy az egyén mielőbb a szervezet elfogadott tagjává váljon, és ezzel párhuzamosan minél rövidebb idő alatt elégedett legyen a szervezetben elfoglalt szerepével. A hosszú távú sikerességet nagymértékben meghatározhatja a szervezetben eltöltött első hónap, az egyéni elkötelezettség és elégedettség, illetve ezek eredőjeként a munkahelyi teljesítmény. A munkahelyi beillesztésre fordított figyelem kétszeresen is megtérül: az alapos és odafigyelő beillesztés gyors önálló teljesítmény mellett pozitív érzelmeket kelt, erősíti az azonosulási kedvet és a motivációs szintet.

A beillesztési stratégia kialakításakor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók sokszor hónapokig, évekig a munkaerő-piacon kívül rekedve nem voltak tagjai munkahelyi közösségeknek. és emiatt csökkenthetett az önértékelésük, a magabiztosságuk.

Ennek okán a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyi beilleszkedését egyfajta szocializációs folyamatként is értelmezhetjük, amely magában foglalja a munkakörhöz való sikeres alkalmazkodást a szervezetbe történő eredményes beilleszkedést és a befogadó szervezettel szembeni tartós elkötelezettség kialakulását.

A beillesztésnek fontos eleme, hogy minden érintett munkavállalónak legyen lehetősége visszajelzésre, ők is kapjanak visszacsatolást mind a munkájuk, mind a szociális jellegű interakcióik vonatkozásában.

A munkahelyi beillesztés eszköztára:

• Beillesztési programot biztosító külső szervezet bevonása

A szervezet felkérhet erre a feladatra olyan beillesztési szolgáltatást nyújtó vállalkozást vagy nonprofit szervezetet, amely jól ismeri a célcsoportot.

• Mentori, vagy patrónus rendszer működtetése

A mentori rendszerben egy tapasztalt, lehetőleg idősebb munkahelyi segítőt jelölhet ki a szervezet, aki iránymutatást és támogatást nyújt, beavat a szokásokba, megmutatja a munkatársak szerepeit.

• Rotáció

A munkavállaló megismerheti más részegységek feladatait, így el tudja helyezni munkakörét és tevékenységének eredményét a szervezetben, illetve megismer más kollégákat és a vállalat munkakultúráját.

• Beilleszkedési tréning

A munkavégzés általános szabályainak, a kollektív szerződésnek, a szervezeti értékeknek a bemutatása.

• Kulcsembereknek történő bemutatás
• Teljesítményelvárások megfelelő kommunikációja

Győződjünk meg arról, hogy a munkavállaló pontosan megértette az elvárásokat, a nem pontosan megfogalmazott, vagy az „átvitt értelemben” közölt utasítások félreértésekhez vezethetnek! Lényeges megismerni a megváltozott munkaképességű munkavállaló egyéni korlátait, és egyedi megoldási módozatait.

• Bemutatkozó írásos információs füzetek, anyagok
• Teljesítmény-visszajelzési rendszer a betanulási időszakban
• Beilleszkedési időszak meghatározása

Érdemes alkalmazni valamely beillesztési vagy beilleszkedési program (leggyakoribb a mentori rendszer vagy a külső szervezet bevonása) bevezetésével, mert ezzel elősegíthetjük megváltozott munkaképességű munkavállalónk megtartását és a rehabilitációs hozzájárulás kiváltására alapozott foglalkoztatási projektünk hosszú távú sikerességét.