Fülöp Attila nyitotta meg a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fórumának konferenciáját
Összefoglaló
Magyarországon minden második megváltozott munkaképességű embernek van állása, munkajövedelemből él - mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma (MEF) által szervezett konferencián szerdán Budapesten.
2022. October 13. MTI
#foglalkoztatás előnyei #Fülöp Attila #esélyegyenlőség #megmaradt képességek #mentorálás #toborzás #munkakörillesztés #jó gyakorlat #rendezvény
Fülöp Attila államtitkár a megnyitó beszédében elmondta, hogy Magyarországon minden második megváltozott munkaképességű embernek van állása és hozzátette, ez óriási előrelépés ahhoz képest, hogy 10 évvel ezelőtt ebben a célcsoportban 18 százalékos volt a foglalkoztatási ráta.
Kiemelte, az elmúlt évek foglalkoztatási növekedésének egyik legnagyobb arányú bővülése ebben a célcsoportban jelentkezett: minden ötödik helyett már minden második megváltozott munkaképességű embernek van munkája.
Az államtitkár szerint mindez egyebek mellett annak köszönhető, hogy az elmúlt 10 évben a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához szociális hozzájárulási adó kedvezményt biztosítanak, amellyel már több mint 8000 munkáltató élt.
Fontosnak nevezte még a rehabilitációs hozzájárulást, ami arra ösztönzi a cégeket, hogy a 25 embernél többet foglalkoztató vállalkozásoknál a dolgozók létszámában érjék el az 5 százalékot a megváltozott munkaképességű munkavállalók.
Arra is rámutatott, hogy az előző évtől az érintettek a rokkantsági, rehabilitációs ellátás mellett jövedelemkorlát nélkül tudnak munkát vállalni.
Fülöp Attila pozitívumnak értékelte, hogy létezik a MEF, amelyet a gazdasági szereplők hívtak életre, hogy beszéljenek az esélyteremtésről, hogyan tudnak a munkavállalás szempontjából hátrányos helyzetű célcsoportok élethelyzetén javítani. Mindez azt mutatja, hogy "a róluk való gondoskodás közös felelősségünk" - mondta.
Hozzátette, a gondoskodáspolitika az egy olyan csapatjáték, ahol szükség van az államra, az önkormányzatokra, a gazdasági társaságokra, a civil szervezetekre, egyházi szereplőkre.
Fülöp Attila kitért a szomszédban zajló háborúra, amelyre szerinte Európa a szankciók és a rezsi kapcsán "tragikus választ adott". Ennek a következménye minden gazdasági társaságra, különösen a megváltozott munkaképességűeket nagy számban foglalkoztató társaságokra is hatással van. Nem szabad magára hagyni a megváltozott munkaképességű foglalkoztatókat és munkavállalókat - mondta az államtitkár.
forrás: MTI
fotó: MTI/Kovács Attila
Széll Hajnalka, a rendezvényt szervező MEF elnöke az inkluzív cégvezetői felfogást hangsúlyozta, és minden résztvevőt a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására biztatott.
A konferencia keretében Dr. Gazsi Adrienn, a Kézenfogva Alapítvány és Dr. Ozvári-Lukács Ádám, a Motiváció Alapítvány jogászai egy pódiumbeszélgetés során a megváltozott munkaképességű munkatársak foglalkoztatásának jogi kereteit fejtegették. Szót ejtettek a minősítés folyamatáról, a megváltozott munkaképességű személyeket érintő ellátási formákról és az általuk igénybe vehető kedvezményekről.
Dr. Gazsi Adrienn összefoglalta az utóbbi évek főbb jogszabályi változásait, kiemelve azt, hogy 2020-ban a rehabilitációs rendszer „egyfokúvá” vált, azaz onnantól nincs lehetőség fellebbezni és másodfokra vinni az ügyet, hanem kizárólag közigazgatási eljárás indítására van mód. Emellett méltatta azt a változást, mely 2021-től eltörölte a megváltozott munkaképességű személyeket érintő keresetkorlátozást, engedélyezve ezáltal az ellátás megtartását magasabb összegű keresetek esetén is.
Dr. Ozvári-Lukács Ádám rámutatott arra a rendszert érintő nehézségre és kihívásra, hogy egyszerre vannak jelen külön időszakokhoz kapcsolódó, más-más kritériumrendszerek alapján minősített megváltozott munkaképességű emberek. Így például olyanok, akik a 2000-es évek elején kerültek – akkori, elavult szóhasználattal élve – leszázalékolásra, és olyanok, akik 2012-t követően, egy teljesen más rehabilitációs rendszerben szerezték komplex minősítésüket. Megemlítette, hogy örömteli változásként üdvözölne egy olyan jogszabályi módosítást, amely keresőtevékenység esetén is lehetővé tenné a rehabilitációs és rokkantsági ellátás megállapítását.
A konferencia résztvevői Dr. Juhos Andrea, az LHH Magyarország vezetőjének segítségével tehettek egy nemzetközi kitekintést, melyben nem csak „best practice” jellegű sikereket mutatott be, de szó esett a munkavállalói élményről is, mint a megváltozott munkaképességű személyek tartós foglalkoztatásához elengedhetetlenül szükséges kulcsról. Dr. Juhos Andrea kitért rá, hogy ennek elérése egy többlépcsős folyamat, melyben nagy szerepe van a toborzási csatornák helyes megválasztásának, a HR-es kollégák célcsoporttal történő foglalkozásra való felkészítésének és a cégen belüli előítéletek feloldásának.
Három MEF tag: a Provident Pénzügyi Zrt., az Auchan Magyarország Kft. és a Magyar Posta Zrt. képviselői egy pódiumbeszélgetés során mutatták be jó gyakorlataikat, sikeres példáikat, valamint a toborzást érintő problémafelvetéseiket.
Kissné Ambrus Izabella a Provident Pénzügyi Zrt. munkatársa elmondta, hogy jelenleg is több területen alkalmaznak megváltozott munkaképességű személyeket, így van telemarketinggel foglalkozó és az IT területén tevékenykedő egészségkárosodással élő kollégája is. Külön megemlítette, hogy a Szegeden működő irodájukban 20 megváltozott munkaképességű munkavállaló dolgozik. A toborzási csatornák tekintetében nagyban támaszkodnak a belső ajánlásokra, a civil szervezetekre és a rehabilitációs hatóságra.
Az Auchan Magyarország Kft. képviseletében Horváth Viktória kiemelte, hogy minden pozíció betöltésekor szóba jöhetnek a megváltozott munkaképességű személyek, ugyanakkor bevett gyakorlatuk a részmunkakörökre bontás. Ez azt jelenti, hogyha egy egészségkárosodással élő jelentkező megmaradt képességeihez nem illeszkedik teljes mértékben egy bizonyos munkakör, akkor szétbontják annak érdekében, hogy az betölthetővé váljon. Emellett létrehoztak kifejezetten megváltozott munkaképességű személyeknek dedikált munkaköröket is. Mindezeken túl a Kézenfogva Alapítvány segítségével négyhetes próbacsoportokat szerveznek, amely során a jelentkezők megtapasztalhatják, hogy milyen az Auchannál dolgozni. Horváth Viktória elmondta, hogy ezen próbacsoportokhoz minden alkalommal rendelnek egy mentort, aki segíti a leendő kollégákat a betanulásban, valamint a beilleszkedésben, és aki nem mellesleg szintén megváltozott munkaképességű munkavállaló. A sikerek mellett néhány nehézséget is megfogalmazott, így például azt, hogy magasabban kvalifikált, illetve vezetői pozícióba nagyon nehezen találnak potenciális jelölteket. Ezen kívül többször előfordult már olyan eset is, amikor egy jelentkező, aki már túl volt az állásinterjún és a kiválasztáson, és minden bizonnyal építő tagja lehetett volna a cégnek, nem felelt meg az orvosi alkalmassági vizsgálaton.
A Magyar Posta Zrt. munkatársa, Podmaniczky Éva arról beszélt, hogy folyamatosan munkakör elemzéseket végeznek, és a megváltozott munkaképességű személyek számára külön munkaköröket alakítanak ki, ilyen például a csomagautomata feltöltő. Ennek köszönhetően sikerült elérniük, hogy országosan 323 fő megváltozott munkaképességű személy áll a Posta alkalmazásában. Toborzási csatornákat tekintve kiemelte az Érték Vagy! Portált, de támaszkodnak különböző civil szervezetekre is. Ugyanakkor beszédében a vidéki civil partnerek hiányára is rámutatott. Fontosnak tartja az illetékes szervezeti vezetők felkészítését annak érdekében, hogy egy valóban befogadó környezet fogadja a megváltozott munkaképességű munkavállalókat. Továbbá kifejtette, hogy a későbbi orvosi alkalmassági vizsgálatokon történő esetleges nem megfelelés elkerülése céljából létrehoztak egy előszűrő programot.
A konferencia záró előadásában az ImproversGroup és ezen belül a Sämling Vállalatfejlesztés Kft. alapítója, Ecsédi István a tudatalatti elfogultság témakörét járta körbe az előítéletektől a sztereotípiákig. Emellett érdekes megközelítésben mutatta be álláspontját a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási helyzetének javítását illetően, ugyanis a korábbi gyakorlatoktól eltérően nem az egészségkárosodással élő személy(eke)t állítja a fókuszba, hanem mindenki mást: gyakorlatilag a szervezet, és ezáltal a szervezeti kultúra egészét. Ahhoz, hogy egy valóban inkluzív környezet és szervezeti filozófia jöhessen létre, úgy ebbe az irányba kell elmozdulni.