Kósa Ádám fogyatékosságügyi államtitkár: "Ne a képességek hiányát, hanem a képességeket helyezzük a középpontba!"
Összefoglaló
dr. Kósa Ádám államtitkár 2024. szeptember 1-től vezeti a Belügyminisztériumban újonnan megalakult Fogyatékosságügyi Államtitkárságot, amelynek létrejötte egyértelműen mutatja a kormány elkötelezettségét a fogyatékossággal élő emberek, valamint lehetőséget teremt arra, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos ügyeket hatékonyabban és célzottabban kezeljék.
2024. December 04. https://eselyunk.hu/
#fogyatékosság #Kósa Ádám #civil szervezet #államtitkár #semmit rólunk, nélkülünk
A Belügyminisztériumon belül 2024. szeptember 1-jén jött létre a Fogyatékosságügyi Államtitkárság, amelynek államtitkárává - a korábban EP képviselőként a fogyatékos emberek esélyeinek és lehetőségeinek európai bővítéséért dolgozó - dr. Kósa Ádámot, helyettes államtitkárrá - a korábban a társadalmi felzárkózási területet irányító - Radomszki Lászlónét nevezték ki. A fogyatékosságügyi és foglalkozási rehabilitációs szakterületet a Gondoskodáspolitikáért Felelős Államtitkárságtól megöröklő új államtitkárság, a fogyatékosságügyi feladatokért felelős önálló szervezeti egységként nagy lehetőséget jelenthet a következő időszakban a fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű személyek, az érdekképviseletek és munkaadók számára a foglalkoztási rehabilitáció területén is. A fogyatékossággal élő emberek világnapján, december 3-án jelent meg egy interjú Kósa Ádámmal a 3 hónapja működő államtitkárság rövid és középtávú céljairól, amelyet alábbi cikkben szemlézünk.
A közelmúltban felállt Fogyatékosságügyi Államtitkárság megjelenése fordulópontot jelenthet a hazai fogyatékosságügy történetében. Kósa Ádám, aki maga is fogyatékossággal élő politikus, az első olyan állami vezető, aki saját tapasztalatait és szakmai küldetéstudatát ötvözve irányítja ezt a kulcsfontosságú kormányzati szervezetet. A dedikált államtitkárság létrehozása tükrözi a Kormányzat szándékát, valamint lehetőséget teremt arra, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos ügyeket hatékonyabban és célzottabban kezeljék. A jelnyelven kommunikáló Kósa Ádám elmondta, nem csupán hivatali pozícióból, hanem saját életélményei alapján is érti azokat a kihívásokat, amelyekkel a fogyatékossággal élő emberek nap mint nap szembesülnek.
Az önálló Fogyatékosságügyi Államtitkárság létrehozása egyértelmű kormányzati szándékot mutat az érintett közösség támogatására. Az európai parlamenti képviselőként szerzett tapasztalatok meghatározóak számára, ahol bebizonyította, hogy a fogyatékossággal élő politikusok ugyanolyan hatékonyan képviselhetik az emberek érdekeit, mint bármely más képviselő. Nemzetközi kapcsolatrendszerét és tudását most hazai szinten kívánja kamatoztatni. Érdekes módon Magyarország jelnyelvi szabályozása már most is nemzetközi figyelmet kelt, ugyanis Japán delegáció készül tanulmányozni a hazai szabályozást, ami jelzi: vannak olyan területek, ahol Magyarország úttörő szerepet tölt be a fogyatékosságügyben.
Arra a kérdésre, hogy milyen támogatásokra számíthatnak az érintett szervezetek és egyének, elmondta, hogy a kormányzat az elmúlt 14 évben folyamatosan növelte a fogyatékosságügyi szervezetek támogatását: 2010-ben 521,7 millió forintról 2024-re 1,575 milliárd forintra emelkedett a civil szervezetek támogatása, amely a különböző egyesületek és alapítványok területen való hatékony érvényesülését segíti elő. A Belügyminisztérium pályázati programokon keresztül további forrásokat biztosít: pl. támogatja a fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő szülőket, segíti a terápiás kutyák alkalmazását, valamint a fogyatékossággal élő személyek helyi és országos szervezeteinek szakmai programjainak működtetéséhez nyújt támogatást. A 2024-es évben ehhez közel 1,830 milliárd forint forrás állt rendelkezésre.
Az államtitkárság megalakulásának egyik legfontosabb üzenete, hogy a fogyatékossággal élő emberek aktív résztvevői lesznek a rájuk vonatkozó döntéseknek. Az Országos Fogyatékosságügyi Tanács és a civil szervezetek véleménye meghatározó lesz a jövőbeni intézkedéseknél. A legfontosabb soron következő feladat az új Országos Fogyatékosságügyi Program előkészítése, amely 2026. január 1-től lép hatályba. A program kulcsfontosságú stratégiai dokumentum lesz, amely a fejlesztési irányok és célok meghatározása után konkrét intézkedési tervet dolgoz ki a jövőre nézve. Újonnan létrejövő együttműködési terep a Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottság, amelynek sokrétű feladata lesz: jogszabálytervezetek véleményezése, a Program előkészítésében való részvétel, ágazatokon átívelő koordináció. Az itt megvalósuló együttműködés az alapja annak, hogy a következő évek tervezett fejlesztései, intézkedései a fogyatékos emberek és családjaik életminőségének emelkedését eredményezze.
Kósa Ádám az interjúban kiemelte, hogy az új Országos Fogyatékosságügyi Program lesz az egyik fő letéteményese annak, hogy a fogyatékosságügyben a paternalista szemlélettől elmozdulva a fogyatékos emberekre, mint jogok birtokosaira, a társadalomban önállóan részt vevő, annak teljes értékű tagjaira tekintsünk. Ne a képességek hiányát, hanem a képességeket helyezzük a középpontba. A szakterületen pioritásként azonosította a civil érdekvédelmi és szolgáltató szervezetekkel történő aktív, partneri együttműködés kialakítását és fenntartását, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának előmozdítása, a munkavállalási lehetőségek bővítése, az önálló életvitel támogatása és a társadalmi befogadás erősítése érdekében.
"A Fogyatékosságügyi Államtitkárság továbbra is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minden érintett személy, ha szeretne, tudjon a lehetőségeihez, egészségi állapotához mérten munkát végezni, munkajövedelemből tartsa el magát és családját."
Kósa Ádám végezetül arra biztatja a fogyatékossággal élők közösségét és az érintett szervezeteket: vegyenek részt aktívan a közös munkában, mert ez az első alkalom a magyar államigazgatás történetében, hogy ilyen közvetlenül érvényesülhet a jövőben a „semmit rólunk, nélkülünk" elve.
Forrás:
