#fogyatékosság #foglalkoztatás előnyei #Fülöp Attila #Kósa Ádám #Érték Vagy!l #konferencia

A Bálnában megtartott eseményt azzal a céllal rendezték meg, hogy bemutassák a fogyatékossággal élő és/vagy megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzetét, ismertessék az ehhez kapcsolódó európai tapasztalatokat, példákat. Fülöp Attila az eseményen elmondta, hogy az idei, immár negyedik Érték vagy! konferencia a soros EU elnökségének egyik kiemelt rendezvénye annak érdekében, hogy felhívják egész Európa figyelmét a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására a gazdaság és a szolidaritás jegyében.

A fogyatékossággal élők méltányos és sikeres foglalkoztatása a magyar soros európai uniós elnökség egyik kiemelt témája, mivel az Európai Unió minden tagállamában kiemelt ügy a gazdasági szempontból inaktív emberek bevonása a munkaerőpiacra – mutatott rá Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az Érték Vagy! konferencián a fogyatékossággal élők foglalkoztatásáról rendezett kerekasztal-beszélgetés előtti felvezetőjében.

A megváltozott munkaképességű embereknek már csaknem fele jövedelemből tartja el magát és családját Magyarországon – fejtette ki az államtitkár, aki azt is elmondta, hogy 2010-ben a megváltozott munkaképességű emberek közül csak minden ötödik tudott elhelyezkedni, napjainkra azonban csaknem 50 százalékra emelkedett a foglalkoztatási rátájuk, így mintegy 160 ezer megváltozott munkaképességű ember tartja el munkából magát és családját.

Ehhez szükség volt olyan új állami szabályozásra és támogatásra, amelyek ösztönzik és segítik a munkavállalást, olyan gazdasági társaságokra, amelyek nem riadnak meg egy látás-, hallássérült vagy kerekesszékes jelentkezőtől az állásinterjún, valamint szükség volt magukra a munkavállalókra is – mondta Fülöp Attila, aki a konferencia házigazdája volt.

A cél az, hogy minden megváltozott munkaképességű ember, aki szeretne, tudjon munkát vállalni – jelentette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a kormány továbbra is ragaszkodik „a segély helyett munka elvéhez”, mert ez segíti, hogy minél több ember képessé váljon az öngondoskodásra.

Mindig van hova fejlődni, de „az út jó, az irány helyesen lett felmérve”, és a kormány továbbra is azért dolgozik majd, hogy még több munkahelyet hozzon létre és még több akadályt hárítson el azok elől, akiknek erre a legnagyobb szükségük van – ígérte Fülöp Attila.

Az államtitkár kiemelte, a megváltozott munkaképességűek által betöltött állások nemcsak gazdasági értéket hordoznak magukban, hanem közösségi szolidaritást, felelősségvállalást is, és megmutatják, hogy egy „gazdasági vezető is tud és akar a megmaradt, és nem az elveszett képességekre koncentrálni”.

Fülöp Attila kitért arra is, hogy az Érték vagy! programot 2020-ban hozták létre a foglalkoztatás, a felelősségvállalás és a közösségépítés jegyében. Szerették volna ráirányítani a figyelmet a megváltozott munkaképességű dolgozók helyzetére, ezért több konferenciát rendeztek, intelligens álláskereső portált indítottak, meglapították az Érték vagy! díjat, amellyel a terület legkiválóbb munkáltatóit és munkavállalóit díjazzák, valamint kiadtak egy a terület kiemelkedő munkáltatóit, munkavállalóit, sportolóit, művészeit elismerő albumot, amelyet most angol nyelven is megjelentettek – sorolta az államtitkár.

A konferencia keretében átadták az idei Érték Vagy! díjakat is:
🟡 Év Befogadó Munkáltatója: Grundfos Magyarország Gyártó Kft.
🟡 Év Fejlesztő Foglalkoztatója: Galagonya Integrált Szociális Intézmény Tolna Vármegye
🟡 Év Foglalkozási Rehabilitációs Szolgáltatója: Motiváció Alapítvány
🟡 Év Rehabilitációs Munkáltatója: Nem Adom Fel Kávézó és Étterem
🟡 Mindennap Hős: Mattyasovszky Lúcia, Tisza Viktória, Főkefe Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Közhasznú Nonprofit Kft.   
🟡 Mindennap Hős: Polócz Imréné, Győri Egyházmegyei Karitász Apor Vilmos Ház

A nemzetközi, EU-elnökség egyik eseményeként szervezett konferencián több EU-tagország területért felelős állami vezetője is részt vett, akik panelbeszélgetésen mutatták be saját országuk jellemzőit és jó gyakorlataikat:

Simona Bucura-Oprescu, Románia munkaügyi és szociális szolidaritási minisztere a rendezvényen azt hangoztatta, azzal, hogy a fogyatékossággal élő emberek lehetőséget kapnak a munkára, értelmet is kap az életük, hiszen a munka által a közösségek életéhez is hozzájárulhatnak. A társadalmi és a munkaerőpiaci integrációval a fogyatékosság átformálható sikert lehetővé tevő képességgé – emelte ki a miniszter. Simona Bucura-Oprescu elmondta, Románia aktívan támogatja a fogyatékossággal élők foglalkoztatását és az őket foglalkoztató cégeket, mivel hisznek abban, hogy a fogyatékossággal élők fontos részét képezik a társadalomnak, fontos erőforrások a munkaerőpiacon és értékes képességekkel rendelkeznek. Közölte azt is, hogy szeretnék pár éven belül 55 százalékra emelni a fogyatékossággal élők foglalkoztatási arányát, ennek érdekében bevezették, hogy a több mint 50 embert foglalkoztató cégeknél a munkavállalók legalább négy százalékának fogyatékossággal élőnek kell lennie, a foglalkoztatásukhoz pedig pénzügyi támogatást nyújt az állam.

Natalia Efremova, Bulgária munkaügyi és szociális ügyekért felelős miniszterhelyettese azt hangsúlyozta, hogy a megváltozott munkaképesség nem jelent csökkent munkaképességet, mert az eltérő képességekkel rendelkező emberek is lehetnek tehetségesek, adottságaik kiteljesítésében pedig támogatni kell őket. A munkaerőpiaci változások idején, amikor nagy a munkaerőhiány, akkor gondolni kell a fogyatékossággal élők csoportjára, akikben óriási lehetőségek vannak, és segíthetnek a munkaerőhiány legyőzésében – jelentette ki. A foglalkoztatást akadályozó nehézségek közül megemlítette, hogy a munkáltatókban sokszor negatív sztereotípiák élnek a megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatban. Az ország jó gyakorlatai közül beszámolt az elektromos kerekesszék, valamint más segítő eszközök vásárlásához nyújtott állami támogatásról, a munkáltatóknak biztosított bértámogatásról.

Lukasz Krason, Lengyelország Családügyi, Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztériumának államtitkára, valamint a fogyatékossággal élő személyekért felelős kormánymegbízott elmondta, próbálják arra ösztönözni a munkaadókat, hogy fogyatékossággal élőket is felvegyenek, ehhez állami támogatásokat is biztosítanak, közben pedig folyamatosan felhívják a társadalom figyelmét a fogyatékossággal élőkben rejlő lehetőségekre, és arra is, hogy a foglalkoztatásukra költött egyetlen euró sem kidobott pénz. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása társadalmi és szociális befektetés, a befogadás mindenki számára hasznos és értékes, alkalmazásuk nem jó cselekedet, hanem üzleti lehetőség – emelte ki.

Jürgen Dusel, Németország fogyatékossággal élő személyekért felelős szövetségi biztosa szintén azt hangoztatta, hogy a befogadás nem jótékonykodás, hanem a demokrácia alapvető része, mivel az elhelyezkedés a munkaerőpiacon ugyanúgy emberi jog, mint a hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz, a közlekedési lehetőségek igénybevétele vagy a részvétel a sporteseményeken. Az államnak biztosítania kell, hogy a fogyatékossággal élőknek egyenlő esélyei és életlehetőségei legyenek, hogy ismerjék és érvényesíthessék a jogaikat – mondta a biztos. Beszámolója szerint Németországban jelenleg 1,35 millió súlyos fogyatékossággal élő ember dolgozik az elsődleges munkaerőpiacon, további 300 ezret pedig védett munkahelyeken foglalkoztatnak. Jürgen Dusel kitért arra is, hogy a foglalkoztatás mellett beszélni kell a befogadó oktatásról és az akadálymentesítésről is, megjegyezve, hogy utóbbi kérdésben az állami szektor jól áll, de a magánszektort még ösztönözni kell.

A konferencia nemzetközi szekciójában kiemelt szerepet kapott az európai fogyatékosságügyi szervezetek képviselőinek panelje. A fogyatékossággal élők munkavállalását szociális felelősségnek és akadálymentes hozzáférésnek kell kísérnie, továbbá támogató szabályozásra van szükség, mert ezzel tudnak a nyílt munkaerőpiac részévé válni – mondta el Kósa Ádám, fogyatékosügyi államtitkár.

A magyar politikus kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség kiemelten kezeli a kérdést. Kósa Ádám az európai fogyatékosügyi szervezetek képviselőinek részvételével tartott délutáni kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott, tapasztalatai szerint az uniós tagállamok hasonló módszerekkel próbálják segíteni a fogyatékossággal élők munkavállalását.

A panelbeszélgetésben Alicia Gómez Campos, az Európai Rehabilitációs Platform főtitkára arról beszélt, hogy a fogyatékossággal élők/megváltozott munkaképességűek munkavállalásában együtt kell működnie a szolgáltatóknak és a munkavállalóknak.
„Fontos, hogy képesek legyünk áttörni a társadalomban a közömbösség, az elfogultság falát, ehhez az érintettek számára szervezett különböző képzések nagy segítséget adhatnak” – tette hozzá.

Thomas Bignal, a Fogyatékossággal Élő Személyeket Segítő Szolgáltatók Európai Egyesületének főtitkára azt fejtette ki, hogy egyesületük húszezer európai szervezetet tömörítő hálózat, amely több mint negyven országban van jelen.

Az Európai Unió minden tagállamában kiemelt ügy a gazdasági szempontból inaktív emberek bevonása a munkaerőpiacra – mutatott rá a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára. „Sok munkáltató nem tudja, mit jelent a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Ehhez meg kell ismerniük a vonatkozó jogi szabályozási környezetet” – mondta. Utóbbi szerinte európai szinten megfelelő, és a jogszabályok elősegítik, hogy a foglalkoztatók forráshoz jussanak, ugyanakkor több állami támogatást szorgalmazott a beszerzések terén.

Frankie Picron, a Siketek Európai Uniójának ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a szervezet együttműködik az Európai Bizottság szerveivel azért, hogy a siketek számára nyújtott szolgáltatások jelentősen javuljanak. „A siketek szervezetei jelnyelvi szolgáltatásokat hoztak létre, ezzel is segítve az érintettek foglalkoztatását” – közölte.

Marie Denninghaus, az Európai Fogyatékosságügyi Fórum szakpolitikai főkoordinátora hangsúlyozta: a fogyatékossággal élők foglalkoztatása emberi jog, ezt az ENSZ konvenciói is biztosítják.

„Minőségi foglalkoztatásra van szükség, tisztességes bérrel, a nők esetében fennálló dupla szakadékot minél gyorsabban fel kellene oldani. A fogyatékossággal élő munkavállaló számára évente 8700 eurótól 23 ezer euróig terjedhet az az összeg, amit rezsiköltségként kénytelenek pluszban kifizetni” – tette hozzá.

Ignacio Doreste, az Európai Szakszervezetek Kongresszusának főtanácsadója azt mondta, mindent megtesznek annak érdeklében, hogy felemeljék szavukat a megkülönböztető gyakorlatok ellen, és jó pozíciókkal tudnak tárgyalni a munkaadókkal. „A lakhatás a fogyatékossággal élők alapjoga, és azzá kell tenni a mobilitáshoz fűződő jogukat is” – mondta.

A konferenciát videóüzenetben köszöntötte Szekeres Pál fideszes európai parlamenti képviselő, paralimpiai bajnok, aki kiemelte: a magyar kormány erőforrásokat fordít a fogyatékossággal élő emberekre, amit az örvendetesen növekvő foglalkoztatási adatok is mutatnak.

Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke a színpadon a párizsi nyári paralimpia néhány résztvevőjével, Ekler Luca atlétával, Krajnyák Zsuzsanna tőr- és párbajtőrvívóval, Pap Bianka úszóval, valamint Gergely István vívóval beszélgetett.

Végezetül a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának gazdasági oldaláról beszélt a "Kiszámolható-e a gazdasági felelősségvállalás értéke? Értékteremtés a számok mögött" című utolsó felvonásban  Mager Andrea, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója valamint dr. György László, gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közremükődésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos.

Máger Andrea előadásában bemutatta, hogy a Szerencsejáték Zrt. hányféle módon segíti elő az MMK és fogyatékossággal élő személyek életminőségének javítását és társadalmi befogadását, amelyből kiemelte a Karitatív Hálózatot, amely a vállalaton belül a legdinamikusabban növekvő szegmens.

dr. György László a rehabilitációs foglalkoztatás növelésének fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy a másodlagos munkaerő-piac helyett a nyílt, elsődleges munkaerő-piacon lenne érdemes helyt találni azoknak az MMK munkavállalóknak, akik kompetenciáik alapján helyt tudnak ott állni. 

Forrás:

• MTI
• hirado.hu
• Fülöp Attila Facebook oldal