A KSH 2020. évi adatai szerint Magyarországon az aktív korú népesség (19-64 év) 5 895 497 fő, melynek nem egész 8%-át, azaz 458 684 főt a megváltozott munkaképességű személyek csoportja tesz ki, akikből öregségi nyugdíjban, vagy korhatár előtti ellátásban 45 ezer ember részesül. Ugyanakkor cikkünkben nem kizárólag a megváltozott munkaképességű és/vagy fogyatékossággal élő személyek, hanem az egészségkárosodást potenciálisan elszenvedők, azaz a társadalom egészének egészségügyi helyzetét vizsgáljuk az országprofil adatain keresztül. 

Az egészségkárosodás társadalmi érintettségének mértéke, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókban rejlő munkaerő-piaci potenciál okán kiemelt figyelmet kell fordítani az egészségügyi helyzet monitorozására. Emellett minden ország arra törekszik, hogy egy olyan egészségügyi rendszer működtetessen, mely a társadalom egészségének a megóvására, a morbiditási és mortalitási adatok javítására, valamint a betegségek preventív jelleggel történő visszaszorítására irányul. 

Magyarország gazdasági és társadalmi érdeke, hogy a lehető legtöbb ember legyen képes a nyugdíkorhatár betöltéséig dolgozni, relatív egészségben, illetve az egészségkárosodás bekövetkezte után minél szélesebb legyen a kapu a munka világába, amely cél nem csak a gazdasági növekedéssel, hanem az egészségügyi ellátórendszer és prevenció fejlesztésével is elérhető. Minél tovább marad egészséges az egyén, annál tovább képes produktív tagja lenne a társadalomnak és egyben annál kisebb mértékben terheli a szociális ellátórendszert. Ugyanezen elv mentén minél kevesebb a rehabilitációs és rokkantsági ellátásra fordított állami kiadás, annál több forrás marad egyéb kiadásokra, például egészségügyi fejlesztésekre, prevencióra. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a preventív jelleggel történő fejlesztések megtérülési ideje a 10, vagy akár a 20 évet is elérheti, tehát az ország egészségügyi helyzetében a pozitív irányú változás „csak” hosszútávon válik érezhetővé, mérhetővé. 

Demográfiai helyzet

A Covid19-világjárvány előtt Magyarországon a várható élettartam valamivel gyorsabb ütemben nőtt, mint a legtöbb uniós országban, de 2019-ben még mindig csaknem öt évvel az uniós átlag alatt maradt. 2020-ban a Covid-19 világjárvány miatt a várható élettartam átmenetileg 10 hónappal csökkent, ami az uniós átlaghoz hasonló csökkenést jelent.

További érdekesség, hogy a 30 éves korban mért várható élettartamban kiemelkedő eltérés mutatkozik az iskolai végzettség tekintetében, ami azért is fontos, mert a rendelkezésre álló adatok alapján a megváltozott munkaképességű emberek 37%-a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik. A felsőfokú és az alapfokú végzettséggel rendelkező férfiak között nem egészen 11 év a különbség a várható élettartam tekintetében, ugyanezen érték a nők esetében jóval kedvezőbb, 3,1 év értéket mutat. 

Kockázati tényezők

A kedvezőtlen demográfiai helyzethez hozzájáruló tényezők az alábbiakban láthatóak. Sajnos elmondható, hogy hazánk minden jelentősebb kockázati tényező tekintetében meghaladja az EU átlagot, emiatt a legtöbb tagállamban az egészségügyi szakpolitikai törekvések között szerepel az intézményesített ellátórendszer fejlesztése mellett az egyéni felelősségvállalás növelése, a tudatosabb, egészségesebb életmód követésére irányuló ösztönzés is. 

2019-ben a magyar felnőttek mintegy negyede számolt be arról, hogy napi szinten dohányzik, ami a harmadik legmagasabb arány az EU-ban Bulgária és Horvátország után, emellett a 15 éves és annál idősebb magyar állampolgárok átlagosan 11,4 liter tiszta alkoholt fogyasztottak évente, ami 5%-kal kevesebb, mint 2000-ben, de még mindig 13%-kal több az uniós átlagnál. A táplálkozási kockázatokból fakadó túlsúly és elhízás a magyar emberek 24%-át érintette, szemben az uniós átlag 16%-ával. A társadalmi táplálkozási szokások módosítására irányuló fontos beavatkozás volt korábban pl. a chipsadó bevezetése, amely közvetett módon kívánta elősegíteni az emberek egészségesebb táplálkozását. 

Az egészséges életmód mellett a munka mennyisége is meghatározó az egészségkárosodások kialakulása tekintetében. A penzcentrum.hu 2021-es cikke alapján Magyarország az alsóközéposztályban helyezkedik el az átlagos heti munkaórák számát tekintve az EU-ban:

A munkahelyi stressz mennyisége mellett az elkölthető szabadidő mennyiségére is hatással van a munkahelyen eltöltött idő, amely szintén a jó egészségi állapot ellenében ható tendenciákat jelzi. 

A megelőzhető okok miatti halálozási arány az összes uniós ország közül Magyarországon volt a legmagasabb a világjárvány előtt, ami kiemeli az életmódbeli és egyéb kockázati tényezők csökkentésének szükségességét. 

A megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozás is jóval meghaladta az uniós átlagot, ami az egészségügyi szolgáltatások minőségével kapcsolatos problémákat tükrözi.

Halálesetekhez vezető betegségek

Az ischaemiás szívbetegség és a stroke 2018-ban a magyarországi halálesetek egyharmadát tették ki. A második helyet a halálozási okok listáján a daganatos megbetegedések foglalják el, melyek leggyakrabban a tüdőt, a vastagbelet, a hasnyálmirigyet, és az emlőt érintik. 

A halálozáshoz vezető betegségek mellett 2019-ben a magyarok 40%-a számolt be legalább 1 krónikus betegségről, mely közel 5%-kal elmarad az uniós átlagtól. 

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja a várható daganatos megbetegedések tekintetében aggasztó képet festett 2020. év vonatkozásában Magyarországra:

A kutatóközpont, ahogy az a fenti ábrán látszik, 62 000 új daganatos megbetegedést prognosztizált, mely 100 000 főre vetítve 10%-kal magasabb az EU átlagnál.

Konklúzió

A tanulmány rámutat, hogy a halálozási okok, illetve a betegségek kialakulásához vezető kockázati tényezők mérhető eredményeiben elmaradás mutatkozik az uniós átlaghoz képest, ennek megfelelően Magyarország demográfiai mutatói kedvezőtlenebbek más tagállamokhoz viszonyítva. 

Az egészségügyi helyzet pozitív irányú elmozdítása érdekében tett lépések, a prevencióra fordított erőforrások hatásainak „beérése” nélkül a megváltozott munkaképességű emberek társadalmi csoportjának a teljes társadalomhoz viszonyított arányában csökkenés nem valószínűsíthető. 

Ez egyben azt is jelenti, hogy a munka alapú társadalom elvének további érvényesítéséhez, a foglalkoztatás további bővítéséhez a hátrányos helyzetű célcsoportok (akiknek a foglalkoztatása lényegesen alacsonyabb, mint a teljes társadalomé) segítésére irányuló tevékenységek között a foglalkozási rehabilitáció minél szélesebb eszköztárát lenne érdemes majd alkalmazni a következő években is. Ennek hiányában a fentiekben bemutatott okok alapján, a társadalom általános szinten romló egészségi állapota miatt az egészségkárosodást elszenvedő emberek munkaerő-piaci integrációja lelassulhat, mellyel csökkentheti a kitűzött társadalmi-gazdasági célok teljesíthetőségét.  

Forrás:
https://ec.europa.eu/health/system/files/2022-01/2021_chp_hu_hungarian.pdf
https://www.penzcentrum.hu/karrier/20211117/
igazi-melos-gyotrelem-magyarorszag-a-legtobbet-dolgozo-
de-legkevesebbet-kereso-eu-s-lista-elejen-1119462