Fülöp Attila Szociális Ügyekért Felelős Államtitkár a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek foglalkoztatásáról beszélt június végén egy online interjúban. Elmondta, abban hisz, hogy ha valakinek van egy veleszületett betegsége, vagy az életkor előrehaladtával alakul ki valamilyen egészségkárosodása, amely miatt elveszíti a munkavégző képességének bizonyos részét, akkor nem elég, ha az otthonlét mellé nyújtanak neki támogatást, hanem inkább ahhoz kell hozzásegíteni, hogy aktív munkavégzés mellett tudjon teljesebb, tartalmasabb életet élni. 

Az Államtitkár tájékoztatása alapján a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási rátája meredeken emelkedett az elmúlt években. Ez különösen amiatt fontos, mert a megváltozott munkaképességű személyeknek az önbecsülésük kulcsaként szükségük van arra az érzésre, hogy reggel legyen miért felkelniük, legyen lehetőségük dolgozni, mások mellett munkát végezni, akár teljes, akár részmunkaidőben. 

A foglalkoztatás növelése érdekében összefogásra van szükség, amelyben a misszióként megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató szervezetek mellett nagy szükség van a piaci cégekre is. Ennek az összefogásnak a következménye, hogy 2021-ben már a megváltozott munkaképességűek 44%-a tud dolgozni a 2010-es 18%-os foglalkoztatási rátához képest, amelyet szeretnének tovább növelni. Ennek érdekében a jövő évben 50 Mrd Ft-ra nő az akkreditált munkaadók éves támogatása. Ez az összeg 2016-ban 36 Mrd Ft volt (a szerk.).

Az interjú során továbbá elmondta, hogy az Érték Vagy! Program keretében végzett felmérés alapján a megváltozott munkaképességű személyekkel általánosságban elégedettebbek a foglalkoztatók, mint a nem megváltozott munkaképességű munkavállalókkal, mert a lojalitásuk – amely a munkahelyhez, mint a társadalmi beilleszkedés kulcsához kapcsolódik – messze meghaladja a többi dolgozóét. 

Az interjúban kitért arra is, hogy a munkaadókat segítő támogatások és a különböző pénzügyi ösztönzők mellett szemléletváltás szükséges a társadalom részéről, hogy további előrelépést lehessen elkönyvelni ezen a területen. 

Az Államtitkár elmondta, hogy a kézimunka igényes, sok esetben monoton tevékenységet jelentő könnyűipar mellett az elmúlt években egyre több fogyatékossággal bíró fiatal dolgozik az informatika területén. Emellett a jövőben a foglalkoztatás mellett a fogyatékossággal élők segítése terén is kiemelt szerep juthat majd az informatikai területnek, amely nagymértékű fejlődést eredményezhet majd a fogyatékos személyek támogatásában.

Kiemelte, hogy tovább kell mélyíteni azt a koncepciót, hogy a szociális kérdés megoldása nem az állam monopóliuma, hanem a társadalom feladata, az állam mellett a civil, egyházi szereplők helyi beágyazottsága alapján közös segítségnyújtás mellett oldhatók meg a leghatékonyabban az egyéni problémák, mert sok esetben közelebb állnak az adott személyhez és emiatt jobban rálátnak az adott problémára, és tudják, kinek és hogyan lehet segíteni.  

A hosszú távú, önbecsülést adó biztos élet alapja az, hogy valaki dolgozik. A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek pedig szeretnének dolgozni, mert a társadalmi kapcsolatok természetes helye a munkahely, amelyre az otthonlét helyett sok esetben inkább szüksége lehet az embernek.

A beszélgetés itt megtekinthető: