#munkahelyi kihívások #motiváció #jó gyakorlat #módszertan #tanulmány

Az Eszköztár támogatást nyújt az EU tagállamainak, illetve a munkaadóknak ahhoz, hogy olyan munkakörülményeket hozzanak létre, amelyek elősegítik a jóllétet, az egészséget és a megfelelő munkaképességet; megakadályozzák a krónikus betegségek kialakulását, és segítik a krónikus egészségi problémákkal küzdő egyének munkavégzését. Az Eszköztár két nagy részből áll:

1. Képzési módszertan cégvezetők/menedzsment részére, mely középpontjában a személyes képességek és a krónikus betegségek közös vonásai állnak. Segítséget nyújt annak biztosításában, hogy a munkakörnyezet elősegítse, ne pedig akadályozza az alkalmazottak jobb beilleszkedését és hatékony munkavégzését.
2. A munkavállalók jóllétét, egészségét és munkavégzését állítja a középpontba. Ötleteket nyújt a munkavégzés minőségének javítására, függetlenül munkaképességtől és egészségi állapottól. Valamint az egészségügyi problémák megelőzésére javasol módszereket, ötleteket, adott esetben visszaigazolásokat.

A munkavégzést befolyásoló tényezőket 7 nagy csoportra osztva kaphatunk átfogó, hasznos tanácsokat és ötleteket az eredményes munkavégzéshez egészségügyi állapottól, képességektől függetlenül. 

1. TÁPLÁLKOZÁS:

„Táplálékod legyen az orvosságod, orvosság legyen a táplálékod.” (Hippokratész)

A munkáltatónak lehetőségei nyílhatnak arra, hogy támogassa a munkavállalóit az egészséges étkezési szokások kialakításában és azok hosszú távú fenntartásában a rendszeres étkezés, valamint az élelmiszerek helyes megválasztása és példamutatás révén.
Dietetikus és táplálkozási tanácsadói szolgáltatás biztosítása révén lehetőség nyílik az egyének igényeinek figyelembevételével az egészséges útra terelni a munkavállalót. A munkahelyen – menza, büfé, ételautomata, pihenőszoba – elérhető élelmiszerek tápanyagtartalmának és kínálatának tudatos tervezése révén, valamint egészséges ételek és italok kiválasztása munkahelyi rendezvények esetén.
Arra buzdít, hogy a munkaadó és a menedzsment ösztönözze a munkavállalókat az egészséges életmód alkalmazására és fenntartására. Bátoríthatja őket, hogy jóllétükre munkában és a szabadidejükben egyaránt figyeljenek oda, valamint motiválja a dolgozókat, hogy éljenek a munkahely által nyújtott lehetőségekkel, mint például a rendszeres, kiegyensúlyozott, nem íróasztalnál, egyedül elköltött étkezés, melynek köszönhetően könnyebben fenntartható a koncentráció és a lendület.

2. FIZIKAI AKTIVITÁS:

„A fizikai aktivitás hiánya minden ember állapotát lerombolja, míg a mozgás és a rendszeres sport óvja és megőrzi azt.” (Platón)

A fizikai aktivitás szinte mindenki számára előnyös: minden életkorban, krónikus betegséggel, vagy fogyatékossággal élők számára is. Fontos az egészségmegőrzésben és a krónikus betegségek kockázatának csökkentésében, javítja az alvás-, és életminőséget, az agyműködést. A koncentráció, a figyelem, a memória és az információ-feldolgozás sebességében is jelentős szerepet játszik. Minden mozgás, amely csökkenti vagy megszakítja az ülőidőt, értékes. Kedvező egészségügyi hatások érhetők el az ülés rövid ideig tartó megszakításával, kis mozgással vagy könnyű fizikai aktivitással. A közös mozgás, sportolás ösztönző és csapatépítő hatású. Fizioterapeuta szolgáltatás időszakos igénybevételének lehetősége a munkahelyen segít megelőzni a foglalkozásból eredő mozgásszervi problémákat, valamint támogathatja a munkaterhelést követő regenerációt. Számítógépre telepíthető alkalmazás figyelmeztethet a testhelyzet óránkénti váltására, mozgás végzésére. A lépcső használatára ösztönző motiváló üzenetek kiplakátolása ott, ahol a lépcső és a lift használata között lehet választani. Az ülve töltött idő csökkentése, alternatív ülőhelyek biztosítása. Kerékpárral való munkába járás támogatása, a kerékpárok tárolására és lezárására alkalmas létesítmények kialakítása. Zuhanyzók és öltözők létesítése is ösztönző lehet annak érdekében, hogy a munkavállalóknak legyen lehetőségük munkába érkezéskor, vagy munka közben sportolni. Kiváló motivációt jelenthet a szabadidős sporttevékenységek anyagi támogatása, például fitneszközpontokba szóló utalványok vagy kedvezmények formájában.

3. ERGONÓMIA:

„Ha jó a tartásod, az kihat az egész testedre.” (Marijke ten Cate)

A munkavállalók felkészítése nélkülözhetetlen, hogy munkájukat ergonómiai szempontból is megfelelően végezzék, megfelelő testtartást alkalmazzanak, és megfelelően használják azokat az eszközöket (pl. állítható magasságú szék, asztal, kartámasz), amelyek segítik a helyes testtartás kialakítását.
A megfelelő munkahelyi környezetnek megteremtésekor elengedhetetlen a gondos tervezési folyamat, amelyből a munkavállalók is kivehetik a részüket. A tervezési folyamatnak a szervezet céljain és működésén, valamint az alkalmazottak igényein kell alapulnia. Hasznos, ha többféle munkaterületet alakítunk ki, hiszen a munkavállalók és munkafolyamataik egymástól eltérőek. Szükség lehet nyitott, állandó és ideiglenes munkaállomásokra, csendes területekre a koncentrált munkavégzéshez, a csoportos munkavégzéshez, hivatalos tárgyalótermekre, valamint a nem hivatalos és a társas lét helyszíneire.

4. MENTÁLIS EGÉSZSÉG ÉS JÓLÉT:

„A lélek éppúgy lehet beteg, mint a test. Csakhogy a lélek nem tűri oly bambán a szenvedést, mint a test; a test nem támogatja a lelket, mint ahogy a lélek támogatja a testet.” (Honoré de Balzac)

A mentális egészség a jóllét azon állapota, amelyben az egyén képes élni a benne rejlő képességekkel, meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, produktívan és eredményesen tud dolgozni, valamint hatékonyan hozzájárul a közösség életéhez. Az olyan tényezők, mint a megterhelő munkakörülmények, a diszkrimináció és a társadalmi kirekesztés káros hatással lehetnek a mentális egészségre. A megfelelő munkahelyi elvárások, a döntésszabadság, valamint a munkatársak támogatása ezzel szemben javítja a mentális egészséget. A munkahelyektől elvárható – és ehhez kitűnő adottságaik is vannak –, hogy támogassák a munkavállalóik mentális egészségét és segítsék őket abban, hogy a legjobb teljesítményt hozzák ki magukból azáltal, hogy csökkentik a munkával kapcsolatos stresszt. Az alábbiakban néhány tanács következik arra vonatkozóan, hogy ez hogyan érhető el.
Relaxációs technikák, légző gyakorlatok, megküzdési stratégiák ajánlása, végzése, megismerése. Lehetőség a beszélgetésre, megbeszélésre, tapasztalatcserére. Csendes szobák, terek kialakítása a testi-lelki feltöltődéshez. Zene és fehér zajok hallgatása. Kellemes munkakörnyezet kialakítása. Igény esetén pszichológus, életmód tanácsadói szolgáltatás igénybevételének lehetősége. Rendkívül fontos a stresszt okozó tényezők csökkentése, a stressz oldása. Ezt elősegítheti a menedzsment a munkavállalók vágyainak és igényeinek meghallgatásával, a számukra fontos dolgok megismerésével és a munkahelyi körülmények ehhez igazításával. 

5. MUNKA UTÁNI REGENERÁLÓDÁS

„Gyakran a pihenés, sőt esetleg maguk az álmok teszik szabaddá az agyat az ötletekkel való játékra, és ennek a játéknak a gyümölcsei mutatkoznak meg az agyban, ha az tudatosan végzi a dolgát.” (Marcus du Sautoy)

Az egészséges, boldog és produktív élet előfeltétele a megfelelő egyensúly megtalálása a munka és a kikapcsolódás között. A munka utáni regenerálódás a munka során felhasznált fizikai, mentális és érzelmi erőforrások feltöltésének folyamatára utal. A megfelelő regenerálódás lehetővé teszi, hogy a munkavállalók felkészüljenek az új kihívásokra, motiváltabban és hatékonyabban dolgozzanak. Ez akkor valósulhat meg, ha a munkavállaló képes fizikailag és mentálisan elszakadni a munkával kapcsolatos teendőktől, gondolatoktól. Ösztönzőleg hathat a relaxáció, vagy a munkahelyi masszázs lehetősége, a túlóra kiküszöbölése, rekreációs közösségi események szervezése.

6. KÖZÖSSÉGI SZELLEM ÉS LÉGKÖR:

„A közösség olyan emberek csoportja, akik egyetértenek abban, hogy közösen fognak növekedni.” (Simon Sinek)

A pozitív munkahelyi légkör fokozza a munkavállalók teljesítményét és a motivációját. A támogató munkahelyi környezet elősegíti a mentális egészség megőrzését, segít megküzdeni a munkahelyi és a személyes problémákkal is, megvéd a kiégéstől, gátolja a munkahelyi depressziót és szorongást.
Csoportos foglalkozások, rekreációs események, ötletbörzék, közös étkezések, együtt végzett feladatok, a sport és a közös élmények mind összekovácsolják a munkatársakat. 

7. DOHÁNYZÁS, ALKOHOLFOGYASZTÁS MÉRSÉKLÉSE:

„Az embert nem szabad semmitől sem eltiltani, de felvilágosítani, megértetni vele, hogy egyénre és közösségre káros szenvedélyét korlátozza - ez több mint szükséges.” (Tar Károly)

A túlzott dohányzás és alkoholfogyasztás számos krónikus betegség kockázati tényezői, melyek következtében romlik az életminőség, a munkavégzési képesség és készség. Tiltással, vagy korlátozással nem mindig érhető cél. Példamutatásban, motivációban rejlik az erő. Az egészséges életmódot támogató pozitív életszemlélet befogadásának vágya például egy jól megszervezett versennyel is felkelthető. 

Amennyiben a kedvcsinálóként készített rövid összefoglaló elgondolkodtatónak és figyelemfelkeltőnek bizonyult, a 41 oldalas tanulmányt ezen a linken érhetik el.