A foglalkozási rehabilitáció célja

A foglalkozási rehabilitáció célja

A foglalkozási rehabilitáció célja a megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedésének és tartós munkavállalásának elősegítése a fennálló egészségkárosodás, betegség, vagy fogyatékosság figyelembevétele mellett.

A foglalkozási rehabilitáció segítségének köszönhetően munkába álló egészségkárosodott emberek esetében azt tapasztaltuk, hogy a jövedelemszerzés nem az egyetlen előny, amely a munkába álláshoz kapcsolódik. A megszerzett munkahely sikerélménye, a munkahelyi kollektíva révén ismételten átélhető közösségi élmény, a személyes hasznosság érzése egy teljesebb, minden szempontból gazdagabb élet reményét hordozza magában, amely a fentieken túl képes lehet a betegségérzet csökkentésére.

Tapasztalataink alapján egy megváltozott munkaképességű ember nehezebben és hosszabb idő alatt tud csak a megfelelő munkahelyen elhelyezkedni, aminek a legfőbb okai:

  • az egészségkárosodás következtében a megmaradt képességek szintje alapján csökkent munkavállalási esélyek,
  • tartós munkaerő-piaci távollét miatti alacsony foglalkoztathatóság,
  • fizikai és pszichés terhelhetőség határainak alulbecsülése,
  • önértékelés, önbizalom alacsony szintje,
  • álláskeresési ismeretek, munkaerő-piaci érvényesülési módszerek, állásinterjún történő megfelelő kommunikációs technikák alacsony szintű ismerete.

A foglalkozási rehabilitáció a fenti problémák és nehézségek megfelelő megoldása miatt egy időben hosszabb folyamat, amelynek átlagos több évre nyúló időtartama alatt minden ügyfelünk különböző, problémáinak és nehézségeinek megfelelő szolgáltatásokban és támogatásokban részesül.

Tapasztalataink alapján a foglalkozási rehabilitációnak köszönhetően a megváltozott munkaképességű személy:

  • támogatást kap a megmaradt képességeinek megfelelő munkakör (célállás) meghatározásához,
  • a személyes támogatásnak köszönhetően megfelelő önértékelésre tesz szert,
  • képessé válik a munkahelyen elvárt normák, viselkedés és napirend kialakítására és betartására,
  • a hosszú munkaerő-piaci távollétet követően könnyebben kommunikál és otthonosabban mozog a különböző szociális helyzetekben,
  • a megfelelő álláskeresési módszerek megismerését követően hatékonyan tud állást keresni,
  • összetettebb motivációinak köszönhetően kitartóbb lesz és gyorsabban tud elhelyezkedni,
  • könnyebben viseli az álláskeresés nehézségeit,
  • rövidebb idő alatt, számára megfelelőbb munkahelyet képes találni, amely a stabil, hosszú távú munkavégzés egyik fontos tényezője.

A munkavállalás ösztönzői között ki kell emelni, hogy a rokkantsági és rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés pozitív hatást gyakorolhat az öregségi nyugdíj várható összegére, amennyiben nem a korábbi, megváltozott munkaképesség melletti ellátás kerül tovább folyósításra az ügyfél számára, hanem öregségi nyugdíjra válik jogosulttá.

Az ellátás melletti munkavállalás:

  • ledolgozott időtartama, mint szolgálati idő egyrészről pozitívan befolyásolhatja a nyugdíj összegének mértékét, másrészről,
  • a munkavállalás során realizált jövedelem emelheti a nyugdíjkorhatár elérését követően igénybe vett nyugellátás összegét.
Vissza