A gyógyszergyártó gép kezelője meghatározott gyártási technológia szerinti részfeladatok ellátását végzi (gyógyszeralapanyag-gyártás, homogenizálás, oldatkomponensek összemérése, gyógyszer-fermentálás, gyógyszer-sterilizálás, gyógyszerampulla-forrasztás stb.). Beállítja, kezeli, felügyeli és kiszolgálja a gyógyszerkészítményekhez az alapanyagokat, vagy az ezen alapanyagokból tablettákat, kenőcsöket, injekciókat, porokat és oldatokat előállító gépi berendezéseket.

Bioplazmagyártó, granulátumkészítő (gyógyszeripar), gyógyszer- és tápszerkészítő, gyógyszeralapanyag-gyártó, gyógyszer¬ampulla-töltő, -forrasztó, gyógyszer¬drazsírozó, gyógyszer-fermentációs finomfeldolgozó, gyógyszer-fermentációs nyersfeldolgozó, gyógyszerfermentor-kezelő, gyógyszergyártógép-kezelő, gyógyszer-homogenizáló, gyógyszeripari keverőgép kezelő, gyógyszeriparigép-kezelő, gyógyszer¬kenőcs- és -kúpgyártó, gyógyszer-liofilizáló, gyógyszeroldat-készítő, gyógyszer-sterilizáló, gyógyszertablettázó gép kezelője, injekciótöltőgép-kezelő, liofilizáló oltóanyagot készítő, tablettabevonó, tablettázó előkészítő, tápszergyártó, vérfeldolgozó és oltóanyag-termelő, vitamin-előkészítő

Ülő és álló, alkalmanként kényszertesthelyzetben, épületen belül és kívül végzett szellemi és közepesen nehéz fizikai munka.

Baleseti egészségkárosodás (esés, sérülés, közlekedés) veszélye. Zaj, porok és kémiai anyagok egészségkárosító hatása. Több vegyipari ágazati tevékenység és alkalmazott kémiai anyag daganatok, szív- érrendszeri, légúti, ideg, érzékszervi, immun, endokrin, vese-, gyomor-bélrendszeri és bőrbetegedések kialakulásának kockázatát fokozza. A technológia szerint használatos vegyi anyagok jelentette kockázat munkahelyenként értékelendő. Az éjszakai műszak (IARC 2A valószínűleg rákkeltő) daganatok és szív- érrendszeri betegségek ki-alakulásának kockázatát fokozza. A képernyős munkavégzés okozta, szemet, a váz- és izom-rendszert érintő terhelések. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyagcserezavarok, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik.

Fizikai, kémiai kóroki tényezőkel történő. Képernyős munkahelyek kockázatai, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők hatása.

Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyekben jó látást igénylő vagy zajos munkahelyen vagy fokozott figyelmet igénylő vagy fokozott baleset veszéllyel járó munka nem végezhető.

Kizáró tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet
• Zajos munkahelyen munkát nem végezhet
• Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet

Korlátozzák az ép színlátást vagy jó egyensúlyérzést nehezítő betegségek és/vagy állapotok, melyekben nem javasolt vegyi anyagokkal vagy tartós kényszer testhelyzetben végzett vagy gyakori hajolással, gyaloglással, tárgyak emelésével járó vagy többműszakos munkarendben végzett munka.

Korlátozó tényezők:

• Ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Kézi anyagmozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas
• Tartós kényszertesthelyzettel (görnyedés, térdelés, guggolás, előre-hajlott vagy egyéb) járó munkát nem végezhet
• Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet
• Vegyi anyagokkal munkát nem végezhet
• Többműszakos munkarendben munkát nem végezhet

Fokozott baleseti kockázatot jelent, ha a munkavállalónak nem javasolt poros, füstös, gőzös, gázos vagy nedves, nyirkos, párás munkahelyen végzett munka.

Fokozott baleseti kockázat:

• Nedves, nyirkos, párás munkahelyen munkát nem végezhet
• Poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen munkát nem végezhet

Az 5/2020. ITM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról kötelezően szabályozza Magyarországon az egyes kémiai kóroki tényezők munkakörnyezeti határértékét, biológiai monitorizálásának rendjét, melynek betartása a munkáltató feladata.

Járványügyi érdekből kiemelt munkakörök esetén személyi higiénés alkalmassági vizsgálat végzendő – „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” könyv szükséges (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, 2. sz. melléklet).

A munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockáztok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) megterhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg. Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stresszkezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrő¬vizsgálatok ajánlottak. Hallásvizsgálat, EKG, légzésfunkciós, mellkasröntgen, laboratóriumi vizsgálatok javasoltak.

Védőoltások: szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladás ellen ajánlható.

Megelőzés: kollektív védelem a baleseti, fizikai, kémiai, ergonómiai kórokok hatásának csökkentésére.

Védőeszközök: munkaköri kockázatértékeléstől függően védőruha, védőkesztyű, védőlábbeli, védőszemüveg, légzésvédelem, zajvédelem szükségesek. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges.

A foglalkozást az egyes munkakörök átszervezésével, személyre szabott illesztésével hallássérültek és mozgásukban akadályozottak, a megfelelő fizikai és szellemi kompetenciák vizsgálatával gyakorolhatják.

A fizikai akadálymentesítés keretében a közlekedés biztosítása (szintkülönbségek, rámpák, átjárók, kapaszkodók), áttekintő táblák, térképek, a szöveges feliratoknak jól értelmezhetőknek kell lenni, egyszerű tömör, betűtípus alkalmazásával. Hallássérültek számára hallókészüléket, szükség szerint a szájról-olvasás, jeltolmács közvetítését kell biztosítani, e mellett fontos a gyógyszeripari gépek hangjelzéseinek fényjelzések használatával történő kiegészítése.