Segítség a foglalkozások egészségügyi szempontjainak meghatározásához

Munkakör: Gyógyszergyártó gép kezelője (FEOR-08 8133)

  • A foglalkozás rövid leírása

    A gyógyszergyártó gép kezelője meghatározott gyártási technológia szerinti részfeladatok ellátását végzi (gyógyszeralapanyag-gyártás, homogenizálás, oldatkomponensek összemérése, gyógyszer-fermentálás, gyógyszer-sterilizálás, gyógyszerampulla-forrasztás stb.). Beállítja, kezeli, felügyeli és kiszolgálja a gyógyszerkészítményekhez az alapanyagokat, vagy az ezen alapanyagokból tablettákat, kenőcsöket, injekciókat, porokat és oldatokat előállító gépi berendezéseket.

  • Betölthető munkakörök

    Bioplazmagyártó, granulátumkészítő (gyógyszeripar), gyógyszer- és tápszerkészítő, gyógyszeralapanyag-gyártó, gyógyszer¬ampulla-töltő, -forrasztó, gyógyszer¬drazsírozó, gyógyszer-fermentációs finomfeldolgozó, gyógyszer-fermentációs nyersfeldolgozó, gyógyszerfermentor-kezelő, gyógyszergyártógép-kezelő, gyógyszer-homogenizáló, gyógyszeripari keverőgép kezelő, gyógyszeriparigép-kezelő, gyógyszer¬kenőcs- és -kúpgyártó, gyógyszer-liofilizáló, gyógyszeroldat-készítő, gyógyszer-sterilizáló, gyógyszertablettázó gép kezelője, injekciótöltőgép-kezelő, liofilizáló oltóanyagot készítő, tablettabevonó, tablettázó előkészítő, tápszergyártó, vérfeldolgozó és oltóanyag-termelő, vitamin-előkészítő

  • A foglalkozás jellege

    Ülő és álló, alkalmanként kényszertesthelyzetben, épületen belül és kívül végzett szellemi és közepesen nehéz fizikai munka.

  • A foglalkozás egészségre gyakorolt hatása

    Baleseti egészségkárosodás (esés, sérülés, közlekedés) veszélye. Zaj, porok és kémiai anyagok egészségkárosító hatása. Több vegyipari ágazati tevékenység és alkalmazott kémiai anyag daganatok, szív- érrendszeri, légúti, ideg, érzékszervi, immun, endokrin, vese-, gyomor-bélrendszeri és bőrbetegedések kialakulásának kockázatát fokozza. A technológia szerint használatos vegyi anyagok jelentette kockázat munkahelyenként értékelendő. Az éjszakai műszak (IARC 2A valószínűleg rákkeltő) daganatok és szív- érrendszeri betegségek ki-alakulásának kockázatát fokozza. A képernyős munkavégzés okozta, szemet, a váz- és izom-rendszert érintő terhelések. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyagcserezavarok, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik.

  • Lehetséges kórokok

    Fizikai, kémiai kóroki tényezőkel történő. Képernyős munkahelyek kockázatai, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők hatása.

  • Kizáró, korlátozó okok és tényezők

    Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyekben jó látást igénylő vagy zajos munkahelyen vagy fokozott figyelmet igénylő vagy fokozott baleset veszéllyel járó munka nem végezhető.

    Kizáró tényezők:

    • Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
    • Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet
    • Zajos munkahelyen munkát nem végezhet
    • Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet

     

    Korlátozzák az ép színlátást vagy jó egyensúlyérzést nehezítő betegségek és/vagy állapotok, melyekben nem javasolt vegyi anyagokkal vagy tartós kényszer testhelyzetben végzett vagy gyakori hajolással, gyaloglással, tárgyak emelésével járó vagy többműszakos munkarendben végzett munka.

    Korlátozó tényezők:

    • Ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas
    • Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
    • Kézi anyagmozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas
    • Tartós kényszertesthelyzettel (görnyedés, térdelés, guggolás, előre-hajlott vagy egyéb) járó munkát nem végezhet
    • Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet
    • Vegyi anyagokkal munkát nem végezhet
    • Többműszakos munkarendben munkát nem végezhet
  • Fokozott baleseti kockázat

    Fokozott baleseti kockázatot jelent, ha a munkavállalónak nem javasolt poros, füstös, gőzös, gázos vagy nedves, nyirkos, párás munkahelyen végzett munka.

    Fokozott baleseti kockázat:

    • Nedves, nyirkos, párás munkahelyen munkát nem végezhet
    • Poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen munkát nem végezhet
  • Prevenciós előírások és javaslatok

    Az 5/2020. ITM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról kötelezően szabályozza Magyarországon az egyes kémiai kóroki tényezők munkakörnyezeti határértékét, biológiai monitorizálásának rendjét, melynek betartása a munkáltató feladata.

    Járványügyi érdekből kiemelt munkakörök esetén személyi higiénés alkalmassági vizsgálat végzendő – „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” könyv szükséges (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, 2. sz. melléklet).

    A munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockáztok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) megterhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

    A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg. Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stresszkezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrő¬vizsgálatok ajánlottak. Hallásvizsgálat, EKG, légzésfunkciós, mellkasröntgen, laboratóriumi vizsgálatok javasoltak.

    Védőoltások: szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladás ellen ajánlható.

    Megelőzés: kollektív védelem a baleseti, fizikai, kémiai, ergonómiai kórokok hatásának csökkentésére.

    Védőeszközök: munkaköri kockázatértékeléstől függően védőruha, védőkesztyű, védőlábbeli, védőszemüveg, légzésvédelem, zajvédelem szükségesek. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges.

  • Fogyatékossági és képességbeli megfelelés

    A foglalkozást az egyes munkakörök átszervezésével, személyre szabott illesztésével hallássérültek és mozgásukban akadályozottak, a megfelelő fizikai és szellemi kompetenciák vizsgálatával gyakorolhatják.

  • Munkahelyi adaptáció

    A fizikai akadálymentesítés keretében a közlekedés biztosítása (szintkülönbségek, rámpák, átjárók, kapaszkodók), áttekintő táblák, térképek, a szöveges feliratoknak jól értelmezhetőknek kell lenni, egyszerű tömör, betűtípus alkalmazásával. Hallássérültek számára hallókészüléket, szükség szerint a szájról-olvasás, jeltolmács közvetítését kell biztosítani, e mellett fontos a gyógyszeripari gépek hangjelzéseinek fényjelzések használatával történő kiegészítése.