Segítség a foglalkozások egészségügyi szempontjainak meghatározásához

Munkakör: Nyomdai előkészítő (FEOR-08 7231)

  • A foglalkozás rövid leírása

    A nyomdai előkészítő szövegek és képek ellenőrzését, formázását, szedését és elrendezését (kamerakész kópiák filmre, lemezre és digitális kimeneti eszközökre) végzi különféle nyomdai eljárásokhoz és más vizuális adathordozókon való megjelenítésre alkalmas formában.

  • Betölthető munkakörök

    Betűszedő és nyomdai szövegszerkesztő, blokkszedő (nyomdai), elekronikus képvágó, fényszedéstördelő, fényszedőgép-kezelő, gépi szedő, hirdetési grafikus (nyomdai), kézirat-szedő, kéziszedő, korrektor (nyomdai), levilágító, linotype-gépszedő, médiaszerkesztő, monotype-gépszedő, montőr, nyomdai előkészítő, nyomdai képszerkesztő, nyomdai kirakó, nyomdai lemezkészítő, nyomdai szöveg- és képszerkesztő, palástgyártó nyomdász, rámoló (nyomdai), számítógépes nyomdai szövegszerkesztő, számítógépes tördelő

  • Készségek és kompetenciák

    Az általános kognitív képességek és készségek mellett lényeges kompetenciái közé tartozik a figyelemkoncentráció, az információkezelés, a modellalkotás, a rendszerezés, a stressztűrés és a képi információk feldolgozásának képessége.

  • A foglalkozás jellege

    Ülő, gyakran álló, kényszertesthelyzetben, épületen belül végzett szellemi és közepesen nehéz fizikai munka.

  • A foglalkozás egészségre gyakorolt hatása

    Baleseti egészségkárosodás (esés, sérülés, közlekedés) veszélye. Zaj, porok, egésztest vibráció, elektromágneses terek, UV sugárzás és kémiai anyagok egészségkárosító hatásai. Több, az ágazatban végzett tevékenység és alkalmazott kémiai anyag (fémsók, ólom, nikkel, policiklusos aromás szénhidrogének, izocianátok, etilén glikol, éterek, oxálsav, triklór- és tetraklór- etilén, foszgén, szerves oldószerek) daganatok, szív- érrendszeri, légúti, bőr, gyomor-bél, idegrendszeri, immun, endokrin, vese és érzékszervi megbetegedések kialakulásának kockázatát fokozzák. Gyakoriak a légúti, bőr allergiás megbetegedések, a májkárosodás. Kézi teheremelés és kényszertesthelyzet fokozza az ízületi, váz- és izomrendszeri betegségek gyakoriságát. A képernyős munkavégzés okozta szemet, a váz- és izomrendszert érintő terhelések kóros hatásai. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyagcserezavarok, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik. Az éjszakai műszak (IARC 2A valószínűleg rákkeltő) daganatok és szív- érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát fokozza. A nyomdászok között gyakoribb a tüdő-, gyomor-, nyelőcső-, petefészek-, máj- és hólyagrák, és a nem- Hodgkin limfóma előfordulása. A nyomdászati foglalkozást az IARC 1 csoportba sorolta (bizonyított rákkeltő foglalkozás). A nyomdászok hagyományos foglalkozási megbetegedése volt az ólom expozíció következtében a krónikus ólom- mérgezés.

  • Lehetséges kórokok

    Fizikai, kémiai kóroki tényezőkkel történő expozíció (kötelező EU határértékek: benzol 1 ml/m3, vinil-klorid 3 ml/m3, ólom 0,15 mg/m3). Képernyős munkahelyek kockázatai, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

  • Kizáró, korlátozó okok és tényezők

    Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyekben fokozott figyelmet igénylő vagy tartós állómunka nem javasolt.

    Kizáró tényezők:

    • Tartós állómunkát nem végezhet
    • Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet

     

    Korlátozzák a jó látás, ép színlátást, jó hallást vagy jó egyensúly érzékelést befolyásoló azon betegségek és/vagy állapotok, melyekben zajos munkahelyen, vegyi anyagokkal vagy idő-kényszer keretei között történő munkavégzés nem javasolt.

    Korlátozó tényezők:

    • Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
    • Ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas
    • Ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas
    • Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
    • Zajos munkahelyen munkát nem végezhet
    • Vegyi anyagokkal munkát nem végezhet
  • Fokozott baleseti kockázat

    Baleseti kockázat fokozott olyan betegségek és/vagy állapotok esetében, ahol képernyő előtti munka végzése nem javasolt.

    Fokozott baleseti kockázat:

    • Képernyő előtti munkavégzés
  • Prevenciós előírások és javaslatok

    Az 5/2020. ITM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról kötelezően szabályozza Magyarországon az egyes kémiai kóroki tényezők munkakörnyezeti határértékét, biológiai monitorozásának rendjét.

    A munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockáztok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) megterhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

    A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg. A munkáltató kötelessége a műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel kiküszöbölni a kézi tehermozgatást vagy az ezzel járó kockázatot minimálisra csökkenteni, a munkavégzés helyét úgy alakítani, hogy a kézi anyagmozgatás feltételei a legbiztonságosabbak és egészségre ártalmatlanok legyenek (felméri a munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztonsági követelményeket, a teher jellemzőit, ezáltal a lehető legkisebbre csökkenti a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kockázatát). Szükséges az egyéni kockázati tényezők figyelembevétele, a munkavállaló tájékoztatása (teher súlya, súlypontja), oktatása, konzultáció biztosítása.

    Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, has körfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak. Hallásvizsgálat, EKG, mellkasröntgen, laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.

    Védőoltások: szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladások ellen ajánlható.

    Megelőzés: Kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai, ergonómiai kockázatok ellen (helyiségek, gépek, eszközök tervezése).

    Védőeszközök: munkaruha, védőlábbeli, kesztyű, arc, szem védelme, légzésvédelem, zajvédelem kockázatértékeléstől függően. Képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveg használata.

  • Fogyatékossági és képességbeli megfelelés

    Mozgás- hallássérültek, esetenként autisták által végezhető foglalkozás, amelynek egyes munkaköreit a meglévő funkcióképességeknek megfelelően kell kialakítani. A hallásvesztés nagysága, illetve a mozgás-akadályozottság, valamint az autizmus minősége más és más munkaköri specifikumokat és technikákat igényel.

  • Munkahelyi adaptáció

    A munkafeltételeket biztosító fizikai és infokommunikációs akadálymentesítést a vonatkozó munkavédelmi előírások szerint kell biztosítani, különös tekintettel a közlekedésre, a munka-használatban lévő bútorok ergonómiájára. Eszközrendszerét tekintve a hallássérültek CLD-1 kompakt indukciós hurokerősítő, webkamera, hallókészülékhez kapcsolható adó-vevő készülék, mozgáskorlátozottak körében alternatív kezelőfelülettel működtethető billentyűzet és speciális egér szükségeltetik. Autisták foglalkoztatása esetén fontos a feladatok megértetése, a sokoldalú szemléltetés, a munkaműveletek rendszeres megismétlése, valamint a könnyen érthető kommunikáció alkalmazása. Amennyiben szükséges, mentor beállítása.