Segítség a foglalkozások egészségügyi szempontjainak meghatározásához

Munkakör: Bolti pénztáros, jegypénztáros (FEOR-08 5117)

  • A foglalkozás rövid leírása

    A bolti pénztáros, jegypénztáros feladata a készpénzes, utalványos, hitel- vagy bankkártyás fizetések lebonyolítása és ellenőrzése az áruházakban, jegyirodákban vagy hasonló egységekben. Pénztárgépet, optikai árleolvasót, számítógépet és egyéb berendezéseket működtet az áruk, szolgáltatások ellenértékének rögzítése és átvétele céljából.

  • Betölthető munkakörök

    Áruházi gyűjtőpénztáros, árukiadó pénztáros, árupénztáros, bérletpénztáros, bolti főpénztáros, bolti pénztárgép-kezelő, jegyértékesítő, közfürdő-pénztáros, menetjegykiadó, mozijegy-pénztáros, önkiszolgáló bolti pénztáros színházi pénztáros, vasúti pénztáros, vendéglátóipari pénztáros

  • Készségek és kompetenciák

    A bolti pénztáros, jegypénztáros számára elengedhetetlen a jó látás és hallás, a megfelelő kommunikációs készség, a fejlett számolási (numerikus) készség. Fontos továbbá a felelősségérzet, a rendszerezés és osztályozás, valamint az információ¬kezelés képessége, a jó stressztűrő képesség.

  • A foglalkozás jellege

    Ülő, időnként kényszertesthelyzetben, épületen belül végzett szellemi és közepesen nehéz fizikai munka.

  • A foglalkozás egészségre gyakorolt hatása

    Baleseti egészségkárosodás (esés, sérülés, közlekedés) lehetősége. Alkalmanként kedvezőt-len klimatikus viszonyok, hőmérsékleti diszkomfort. Kézi tehermozgatás esetén a felső végtagi váz- izomrendszer megbetegedéseinek kockázata fokozódik. A lopásgátló rendszerek következtében elektromágneses sugárzás okozta expozíció egészségkárosodást okozó hatása. A számlagépek működése, a számlák nyomtatása ultrafinom részecskék keletkezésével jár, légúti és bőrön keresztüli expozíció révén fokozódhat a légzőszervi és bőrbetegségek kialakulásának kockázata. A képernyős munkavégzés okozta, szemet és a váz- és izomrendszert érintő terhelések. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyagcsere betegség, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik A hosszú, irreguláris munkaidő és az éjszakai műszak egészségkárosító hatása (nő a kardiovaszkuláris és daganatos betegségek kialakulásának kockázata, IARC 2A lehetséges rák-keltő besorolás).

  • Lehetséges kórokok

    Kedvezőtlen klimatikus viszonyok. Képernyős munkahelyek kockázata, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása. A pszichoszociális kóroki tényezők számos lelki és szomatikus egészségkárosodást okozhatnak (szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás betegség, gyomor-bélrendszer egyes kórállapotai, váz- és izomrendszeri, idegrendszeri és érzékszervi megbetegedések kockázatának növekedése). Nő a depresszió, a pánik szindróma, a generalizált szorongás és a poszttraumás stressz szindróma előfordulásának gyakorisága. Munkahelyi stressz, munkahelyi zaklatás.

  • Kizáró, korlátozó okok és tényezők

    Kizáróak a jó látást vagy a fokozott figyelmet befolyásoló betegségek és/vagy állapotok.

    Kizáró tényezők:

    • Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
    • Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet Korlátozóak az olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyek az ép hallást, a tartós ülőmunka végzését vagy az érzelmi megterheléssel járó munka végzését nehezítik.

    Korlátozó tényezők:

    • Ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas
    • Tartós ülőmunkát nem végezhet
    • Érzelmi megterheléssel járó munkát nem végezhet Jelentősen befolyásolják a szellemi, fizikai teljesítőképességet az érzékszervek működését és a kommunikációt érintő állapotok.
  • Prevenciós előírások és javaslatok

    Képernyő előtti munkavégzés esetén a munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen törté-nő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockáztok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) megterhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők. A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munka-végzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg.

    Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak.

    Védőoltások: szezonális influenza és bakteriális tüdőgyulladás elleni védőoltás ajánlható. Élelmiszer boltokban történő munkavégzés közfogyasztásra szánt élelmiszerek forgalmazása esetén személyi higiénés alkalmassági vizsgálat végzendő- „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok könyv” szükséges.

    Megelőzés: kollektív védelem a baleseti, hőmérsékleti, zaj, valamint kémiai, fizikai, ergonómiai és pszichoszociális kockázatok hatásának csökkentésére.

    Védőeszközök: munkaköri kockázatértékeléstől függően: védőruha /munkaruha/, védőkesztyű, védőlábbeli szükséges. Képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveg használata.