Segítség a foglalkozások egészségügyi szempontjainak meghatározásához

Munkakör: Gépészmérnök (FEOR-08 2118)

  • A foglalkozás rövid leírása

    A gépészmérnök gépeket, berendezéseket, mechanikai szerkezeteket, technológiai eljárásokat, gyártási rendszereket tervez és fejleszt ki. Az összetett tevékenységen belül a szerkezetek működési elvének meghatározásával, optimális kialakításával, a termék megkívánt funkcióinak biztosításával a géptervezők vagy konstruktőrök foglalkoznak. Az üzemeltetési gépészmérnök a fémszerkezetek, gépek gyártását irányítja. A fémszerkezeti gépészmérnök feladata a hegesztett fémszerkezetek gyártásának, karbantartásának koordinálása. Mindegyik területen jelentős az informatikai eszközök használata.

  • Betölthető munkakörök

    Autóalkatrész tervező mérnök, autótervező mérnök, épületgépészeti mérnök, épületgépészeti tervező mérnök, erőgépészeti üzemmérnök, fejlesztési mérnök (gépgyártás), folyamatmérnök (gépgyártás), fűtő- és szellőzőberendezések mérnöke, gépészüzemmérnök, gépgyártástechnológiai üzemmérnök, gépipari kutatómérnök, gépjármű szakmérnök, gépkocsikonstruktőr, géptervező mérnök, hajókonstruktőr, hatékonyság¬fejlesztési mérnök (gépgyártás), hegesztőmérnök, hidraulikai mérnök, járműgépészeti mérnök, karbantartási mérnök (gépgyártás), kenéstechnikai mérnök, konstruktőr mérnök, kutatómérnök (gépgyártás), légtechnikai rendszertervező mérnök, mechatronikai mérnök, mélytengeri gépészmérnök, mezőgazdasági gépészeti tanácsadó mérnök, mezőgazdasági gépészmérnök, műszer- és finommechanikai szakmérnök, összeszerelési mérnök (gépgyártás), repülőgépmérnök, sokszorosítási folyamatgépész, szerszámgépgyártó tervező mérnök, szerszámtechnológus mérnök, szerszámtervező mérnök, termékfejlesztő mérnök (gépgyártás), termelési mérnök (gép-gyártás), termeléstervezési mérnök (gépgyártás), tesztelőmérnök (gépgyártás), turbinamérnök

  • Készségek és kompetenciák

    A gépészmérnök számára az általánosan meghatározó kognitív kompetenciák mellett fontos a fejlett kapcsolatteremtő készség. Termelésirányítási helyzetben meghatározó lehet a jó állóképesség, térlátás, a gyors reakció képessége, a rendszerszemlélet és az oksági gondolkodás képessége.

  • A foglalkozás jellege

    Ülő és álló testhelyzetben, épületen belül végzett szellemi munka, esetenként párosulva könnyű fizikai munkával.

  • A foglalkozás egészségre gyakorolt hatása

    Baleseti egészségkárosodás (esés, szúrt, vágott, roncsolt sérülések, égés, robbanás, közlekedés) lehetséges. Fizikai (zaj, UV, statikus és változó mágneses terek, egésztest és kéz-kar vibráció) kóroki tényezők, szervetlen porok, kémiai és biológiai kóroki tényezők egészségkárosító hatása. Hegesztés káros hatásai. Több gépipari ágazati tevékenység és alkalmazott kémiai anyag (fémek, festékek, oldószerek) daganatok, légúti, bőr, immun, endokrin, vese, gyomor-bélrendszeri és szív- érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát fokozza. A képernyős munkavégzés okozta, szemet, a váz- és izomrendszert érintő terhelések. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyagcserezavarok, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik. Az éjszakai műszak (valószínűleg rákkeltő) daganatok és szív- érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát fokozza. A gépiparban gyakoribb a bőr-, gége-, tüdő-, hólyagrák előfordulása. A dízel kipufogógázok IARC 1, biztosan rákkeltőek, a benzin kipufogógázok, olajok IARC 2B lehetséges rákkeltő csoportba soroltak. A fékbetétek korábban azbesztet tartalmaztak (biztosan rák-keltő).

  • Lehetséges kórokok

    Fizikai, kémiai kóroki tényezőkkel történő expozíció. Képernyős munkahelyek kockázatai, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

  • Kizáró, korlátozó okok és tényezők

    Kizáróak a fokozott figyelmet jelentősen befolyásoló betegségek és/vagy állapotok.

    Kizáró tényezők:

    • Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet

     

    Korlátozóak a képernyő előtti munkavégzést nehezítőek.

    Korlátozó tényezők:

    • Képernyő előtti munkavégzés
  • Fokozott baleseti kockázat

    Fokozott baleseti kockázattal járnak az olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyek jó látást, ép hallást, jó egyensúlyérzékelést jelentősen befolyásolják, illetve amelyekben változó hőmérsékletű munkahelyen, poros, füstös, gőzös, gázos vagy zajos helyen vagy vegyi anyagokkal vagy fokozott balesetveszéllyel járó munka nem végezhető.

    Fokozott baleseti kockázat:

    • Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
    • Ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas
    • Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
    • Zajos munkahelyen munkát nem végezhet
    • Poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen munkát nem végezhet
    • Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet
    • Változó hőmérsékletű munkahelyen munkát végezhet
    • Vegyi anyagokkal munkát nem végezhet
  • Prevenciós előírások és javaslatok

    A munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockáztok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) megterhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

    A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munka-végzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg.

    Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak. Hallásvizsgálat, légzésfunkciós, EKG, mellkasröntgen, laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.

    Védőoltások: szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladás elleni védőoltás ajánlott.

    Védőeszközök: Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg szükséges.

  • Fogyatékossági és képességbeli megfelelés

    A munkafolyamatok racionális szervezésével mozgásukban akadályozottak, enyhén látássérültek, illetve hallássérültek által elvégezhető foglalkozás. A munkafeladatok kijelölése függ az egészségkárosodás mértékétől a megmaradt funkcióképességtől. Mozgássérültek esetében célszerű a tervezési munkakörökben való alkalmazás. Fontos az általános mentális képességek, logikus gondolkodás megléte.

  • Munkahelyi adaptáció

    Az akadálymentes helyváltoztatás, közlekedés biztosítása (rámpa, kapaszkodók szükség szerint liftek). Információs táblák, piktogramok, egyéb jelzések, térképek megfelelő elhelyezése. A munkaterületen természetes, illetve a szórt fénnyel való megvilágítás kialakítása. Hallássérültek esetében kiemelt jelentőségű a megfelelő kommunikációs csatorna megválasztása, a beszédértés optimális feltételeinek biztosítása. Szükség lehet továbbá a munkavégzéshez kapcsolódó gépek, berendezések hangjelzésének megváltoztatására, vibrációs funkcióval és fényjelzéssel ellátott speciális eszközök beszerzésére.

    Hallássérülteknél CLD-1 kompakt indukciós hurokerősítő, WCAG szabvány szerinti WEB rendszer, hallókészülékhez kapcsolható adó-vevő készülék. Mozgáskorlátozottak körében alternatív kezelőfelülettel működtethető billentyűzet és speciális egér.