Beszédfogyatékossággal élő személyek interjúztatása

Beszédfogyatékossággal élő személyek interjúztatása

"Azért vagyunk a világon, hogy a szavainknak valahol helyet teremtsünk benne." (Sütő András)

 

Mi a beszédfogyatékosság?

A beszédfogyatékos emberek olyan ép fizikai hallással bíró személyek, akiknél a beszédfejlődés (a verbális és grafikus is) menete nem indul meg, kórosan késik, vagy valamely területén hibásan működik.

A beszédfogyatékosság fogalma gyógypedagógiai irányú meghatározás. A beszéd- és nyelvi teljesítmények súlyos zavarai mögött elsősorban biológiai/organikus, funkcionális okok állnak. A beszéd rendellenességek között megemlíthetjük a beszéd és nyelvi fejlődés, az artikuláció, a beszédfolyamatosság, a hangadás, a kialakult beszéd, valamint az olvasás és írásteljesítmény zavarait.

A beszédfogyatékosság önmagában, önálló korlátozottságként is megjelenhet, de jellemzően a hallássérüléssel, értelmi sérüléssel, autizmussal együttesen fordul elő. A beszéd teljes hiánya az érthető beszédre való tartós képtelenséget jelent. A beszédképtelenség tág kategória, amely a teljes beszédhiánytól a többé-kevésbé érthető beszédig terjed. Ennek oka lehet veleszületett vagy szerzett beszédfejlődési elmaradás.

Beszédfogyatékosság esetén a beszéd alapú kommunikáció korlátozott, hatékonyságát veszti; az érintett nem tudja megfelelően képviselni érdekeit, vagy gondolatait közölni.

 

A beszédfogyatékosság megkülönböztetése súlyosság szerint:

  1. beszédhiba: a beszéd valamely tényezőjének enyhébb zavara, a beszédbeli akadályozottság legenyhébb formája. Ide tartoznak a beszédhangok képzésének eltérései, amikor a hiba hátterében a beszéd és a nyelvi fejlődés lassúsága, a beszédszervek ügyetlensége, a hallási észlelés gyengesége valószínűsíthető. Tünetei a hangzó beszéd artikulációs hibáiban, a nyelv érési folyamatainak lassúságában nyilvánulnak meg.
  2. beszédzavar: elsősorban a beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága következtében jön létre, ami egyidejűleg érinti a kommunikációs teljesítmények több területét, a hangzó-kifejező beszédet és a nyelvi működést is. A beszédzavarok közé tartoznak a korán feltűnő beszédfejlődési elmaradások, majd a beszéd alakulásának későbbi szakaszában fellépő artikulációs és ritmuszavarok, valamint a nyelvi fejlettség eltérései.

  3. beszéd teljes hiánya: az érthető beszédre való tartós képtelenséget jelenti.