Előzetesen szerezhetünk a mentortól/családtagtól arról információt, hogy az autizmussal élő személy számára az idegen helyen való megjelenés és megfelelési helyzet milyen reakciókat válthat ki, és ezekben hogyan lehet segíteni őt az interjú során.

• Amennyiben az önéletrajzból kiderül, hogy autizmussal élő személy jelentkezett az állásinterjúra, abban az esetben érdemes elsősorban írásban tájékoztatni a pályázót az interjú időpontjáról, helyszínéről és körülményeiről.
• Abban az esetben, ha a jelentkezés során megadásra került a kísérő segítő személy (családtag, mentor) elérhetősége, célszerű érdeklődni, hogy milyen sajátos szükségleteket ajánlatos megteremteni az interjú alatt. Célszerű lehet az interjúkérdéseket előzetesen megküldeni a jelentkező és a segítő személy részére.
• Az interjú során olyan helyiség biztosítása szükséges, ahol nyugodt, csendes és kényelmes körülmények között beszélhetnek a jelölttel, a segítővel. A neonfény például zavaró lehet, mert nemcsak túl erős, de zajos is lehet. Fontos, hogy az interjúztatás közben ne lépjen idegen személy a terembe, ha mégis szükség lenne rá, azt előzetesen meg kell beszélni a jelölttel.
• Néhány autizmussal élő jelölt érzékenyen reagálhat az érintésre, így egy szimpla kézfogás is kellemetlen lehet számára, ezért a találkozáskor kézfogás helyett tanácsos megkérdezni, „Fogjunk kezet?”. A beszélgetés elején javasolt tisztázni, hogy a beszélgetés magázódási vagy tegeződési formában kerüljön megvalósításra, mivel előfordulhat, hogy az autizmussal élő személyt megzavarhatja a magázódási forma. A „Hol lakik?” kérdést ugyanis egy harmadik személyre vonatkozó, egyes szám harmadik személyben feltett kérdésként is értelmezheti, így az autizmussal élő pályázó reakciója a „Kicsoda?” visszakérdezés lehet.
• Egy autizmussal élő számára rendkívül fontos a kiszámíthatóság, ennek érdekében érdemes az interjú időkeretének előzetes közlése, továbbá az, hogy mi vár rá, annak sorrendisége. A teremben lehetőleg legyen egy falióra jól látható helyen.
• Az autizmussal élő jelentkezőt mindig kezeljük természetesen, akkor is, ha a beszélgetés alatt túl közel hajol, nem tart fenn szemkontaktust, nyíltan kimutatja érzelmeit, valamint, ha őszintén megmondja a véleményét másokról.
• Fontos, hogy az autizmussal élő személy biztatást kapjon az interjú folyamán, ezáltal a valós teljesítménye könnyebben lesz megismerhető. Ahhoz, hogy egy autizmussal élő személynek a legnagyobb esélye legyen a képességei bemutatására, érdemes kissé eltérni a szokásos interjúhelyzettől és egy konkrét munkapróbával összekötni. Így könnyebben kiderül, hogy miként teljesítene a jelentkező az adott munkakörben.
• Az interjú során érdemes tisztázni, hogy az autizmussal élő jelentkező számára mit jelent az akadálymentes munkahelyi környezet. Az interjú végén tanácsos megkérdezni, hogy „Van-e valami, amit nem kérdeztem, de el szeretne mondani?”, illetve „Szeretne-e Ön kérdezni valamit?”.

Milyen célravezető kérdéseket tehetünk fel az állásinterjún?

Az autizmussal élő személynek nehézséget okozhat a hagyományos interjúkérdés megválaszolása. Vannak olyan kérdések, amelyek értelmetlenek lehetnek számukra, mert azok túl elvontak vagy nincsenek megfelelően kifejtve. Pontosan megfogalmazott kérdéseket szükséges feltenni, érdemes kerülni az általános, nyitott kérdéseket.

Gyakorlati tanácsok:

• Pontosan megfogalmazott kérdéseket szükséges feltenni, kerülje az általános, nyitott kérdéseket. Például: „Mondjon valamit magáról!” túlontúl általános, és egy autizmussal élő jelentkező nem biztos, hogy el tudja dönteni, hogy mire is kíváncsi a munkáltató. Hasznosabb minél konkrétabban megfogalmazni, például: „Mondja el, hogy milyen feladatai voltak az előző munkahelyén!”
• Olyan kérdéseket tegyen fel, amelyek a jelentkező tapasztalataira utalnak és azokat a készségeket helyezze előtérbe, amelyek valóban szükségesek a munka elvégzéséhez. Például: „Az előző munkája során végzett iktatásokat? Pontosan hogyan végezte?”
• Kerülje az elméleti kérdéseket, mint például: „Mit gondol, hogyan tartana be egy határidőt, ha gyakran megzavarnák munkájában?” Jobban megfelel az alábbi kérdés: „Az előző munkahelyén hogyan végezte el feladatait, ha megzavarták a munkájában?”
• Hagyjon több időt a jelentkezőnek egy-egy kérdés megválaszolására, továbbá készüljön fel arra, hogy újabb kérdésekkel szükséges segíteni ahhoz, hogy minden fontos információra választ kaphasson. 
• Szóljon a pályázónak, ha túl sokat beszél, hiszen előfordulhat, hogy nehezére esik eldönteni, mennyi információra van szükség. Egyszerűen mondja azt, hogy „Erről eleget beszélt, hadd tegyem fel a következő kérdést!”
• Készüljön fel arra, hogy az autizmussal élő személy gyakran szó szerint értelmezi a hallottakat, így próbáljon meg konkrét lenni. Például, amikor azt kérdezi, hogy „tudja-e, mitől döglik a légy?”- ne lepődjön meg, ha a válasz a „légycsapó” lesz.
• Készüljön fel rá, hogy a jelentkező nem biztos, hogy megfelelően használja a szemkontaktust, előfordulhat, hogy nem néz beszélgetőtársa szemébe. Ez nem jelenti azt, hogy az illető nem mond igazat, vagy el akar fedni valamit, csupán a jelentkezőnek így biztonságos.

A kísérő segítő személy hogyan és miben támogathatja munkánkat állásinterjú alatt?

Az állásinterjún elsősorban arra kell törekedni, hogy világos kommunikáció alakuljon ki az autizmussal élő személy és az interjúztató között. Ez a folyamat segítő, tisztázó és magyarázó közbeszólásokkal, kérdésekkel támogatható. A mentornak segítenie kell, hogy a jelölt megértse mi, miért történik, ezzel biztosítva a jelölt infokommunikációs akadálymentességét.

Vannak olyan autizmussal élő személyek, akik jobban teljesítenek az interjún, ha a szülő/mentor is elkíséri, aki szükség esetén átfogalmazza a kérdéseket és segít a megértésben. A mentornak segítenie kell, hogy a jelölt megértse mi, miért történik, ezzel biztosítva a jelölt infokommunikációs akadálymentességét.

A legtöbb autizmussal élő személy számára idegen, hogy miként „adja el magát”. Leginkább elmondja a teljes igazságot ahelyett, hogy csupán a jó oldalát hangsúlyozná, ahogy legtöbb ember tenné. Amennyiben lehetséges, előzetesen érdemes információt szerezni a szülődtől/mentortól arról, hogy az autizmussal élő személy számára az idegen helyen való megfelelési helyzet milyen reakciókat válthat ki, és ezekben hogyan lehet segíteni őt az interjú során.

​​​​​